Sejthető volt, hogy ha Ascher Tamás megrendezi a Pinokkiót Parti Nagy Lajos átiratában a Katona színpadán, abból nem lesz holmi szimpla gyerekelőadás. Minimum duplafenekű lesz minden, kezdve a szerepértelmezéstől egészen a kettős befejezésig. Már a tér is (Khell Zsolt zseniálisan rafinált munkája) erről árulkodik. Egy gyárudvaron vagyunk – pozdorja, bádog tákolmányfalak, műanyag szalagfüggönyös átjárók gyűrűjében. Ám ha úgy alakul, s úgy vetülnek a fények, a mese még ide is beszüremkedik, és bohókás, kalandokkal teli, elvarázsolt világ lesz e sivár, hótreál közegből a színesen áttetsző függönycsíkok révén.

Maga Parti Nagy is, aki változatában Collodi regényét vette alapul Tolsztoj Aranykulcsocska című meseregénye motívumainak felhasználásával, keveri a mesét szürreális és kifejezetten sötétbe hajló realista elemekkel. Olykor meglehetősen cinikus kegyetlenséggel. A fabábokat faragó Pinok Karcsi (alias Geppetto) így lesz gyerekkereskedő, a hattyú prostivá züllött egykori művész, a papagáj punk, Kanóc nevelőintézetis. De számlabefizetés, hiteltörlesztés és gyerekbántalmazás is előkerül a történet folyamán.

Ascher nem először állítja színre sokunk kedvenc gyerekkori meséjét. Anno (immár negyven éve) épp ezzel kezdte pályáját Kaposváron, Pogány Judittal a címszerepben. Most

Keresztes Tamásé a főszerep (és részint miatta esett a választás most is épp Pinokkió meséjére). Keresztes az utóbbi időben a Cabaret Konferansziéjaként és Woyzeckként bizonyította, milyen bravúrosan ura a testének, s milyen virtuóz technikájú. Pinokkió ”bőrében” most is tökéletes bábmozgást reprodukál. (Mozgás: Duda Éva) Igazi fatákolmány, így nem is olyan meglepő, hogy például bármikor elveszítheti s hóna alá kaphatja a lábát (igaz, az orra viszont nem nő). Mindamellett Keresztes Pinokkió jellemét is hitelesen hozza gesztussal, mimikával, hangszínnel: szeleburdin kotnyeles, hetykén szemtelen s kíváncsi, de legfőképp romlatlanul naiv és gyanútlan. Keresztes fabábujának őszinte rácsodálkozásai az előadás legjobb pillanatai közé tartoznak. A katonabeli Pinokkió valódi művészlélek – olthatatlan vágy űzi-hajtja minduntalan a színházhoz. Nem csoda, hisz gyakorta elrugaszkodik a valóságtól, mesékbe s hazugságokba réved és ragad, ráadásul az érzékenység, kíváncsiság, intelligencia, képzelőerő, pimasz merészség, valamint a dolgokra való rákérdezés szenvedélye, no meg némi szenvedés révén minden tulajdonsága meg is van ahhoz, hogy igazi művésszé válhasson. A történet végére elfogadott és felvállalt, gyötrelemteli, lemondásokkal járó szeretet pedig talán tényleg művésszé érleli.

22 katona - pinokio 2Rajkai Zoltán és Haumann Péter (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

Ellentétes előjelű fejlődési görbét ír le atyja. Haumann Péter érzékletesen mutatja meg Pinok Karcsi leépülését. „Gyerekkereskedő” asztalosmestere egész ívet jár be a valakihez tartozás vágyától a fokozatos reményvesztésen keresztül a teljes nihilig. Az életerős, energikus ember az orrunk előtt válik összetört nincstelenné. A vágyott szeretet őt elpusztítja.

A harmadik út a Kanóc nevezetű, nevelőintézetből szökött utcagyereké, akinek – megformálója Ötvös András – nem sok köze van a szeretethez. Ő nem is igen változik. Pártfogásába két minden lében kanál, gátlástalanul pénzéhes piti gengszter veszi, így a félelem és a remény (Játékország léte) igazgatja. Ő Pinokkió abszolút ellentéte: önvédelemből cinikus s tökéletesen alkalmazkodó, akiből már rég kihalt minden bizalom. Olyannyira, hogy időnkénti szerencséjét maga sem hiszi. Ennek ellenére akár barátok is lehetnének. Ötvös most is az előadás egyik legjobbja, s a legizgalmasabb figurája az övé – keresetlen természetességgel mutatja függés és erőviszonyok magától értetődő változékonyságát. Behúzott nyakú, megvert kutyaképpel somfordáló Kanóca egy pillanat alatt változik át a körülményeknek megfelelően fellengzős, fölényes öntörvényű kamasszá. Remekül hozza kishitűség és magabiztosság, kiábrándultság és idealizmus, gyűlölet és az abból fakadó ragaszkodás kettősségét. Tökéletes áldozattípus, ugyanakkor a kisfőnök is ott pislákol benne. Gyermekkori sérelmei mégis egyre végzetesebben az örök vesztes típus felé sodorják.

Pártfogó mesterei, Fekete Ernő (Rókay Móric) és Elek Ferenc (Dr. Kand Aloyz) párosa élvezetes színfoltja az előadásnak. A két remek színész láthatóan élvezettel vetette bele magát a két sunyi gengszter szerepének megformálásába. Ők a történet legszürreálisabb figurái. Rajtuk talán csak Pálos Hanna hattyújának (révész/lestrapált, munkaidőn túli prostituált) bizarr etűdje és Bán Bálint (e.h.) fogadósnője tesz túl szürrealitásban. Kovács Lehel Tücsök illemtanára Puck-szerű lény, Borbély Alexandra rendmániás Malvinaként rózsaszín babakarakter. Bezerédi Zoltán bábszínház-igazgatója igazi vehemens haszonleső. Rajkai Zoltán is a tőle megszokott energiákkal hozza Arlekinót és Susara szomszédot.

Selmeczi György komponált zenét e különös, bizarrul kettős világhoz, remekül illeszkedve a koncepcióhoz és a miliőhöz. „Eladó az egész világ” kezdetű száma a két piti bűnöző előadásában az egyik legjobb betétdala az előadásnak.

E különös bábthrillerben kiemelt szerepet kap a fény (Bányai Tamás munkája): a hatás egy háromdimenziós képeskönyv képzetét kelti, mintha csak azt lapoznánk. Így mese és valóság egymásba csúsztatása még bizarrabb összképet ad.

Kettős a vég is – az egyik, a happy end a gyerekeké, ebben győz a szeretet, és Pinokkió tékozló fiúként visszatér apjához, bűnbánón ráébredve a családi kapocs erejére és fontosságára. A másik a felnőtteké: Pinok Karcsi a sok megpróbáltatás, nélkülözés és anyagi, lelki deficit következtében szép csendben menthetetlenül alkoholistává lett. A „Repedtorrú” lakásában bútorok és szerszámok helyett már csak a sörösdobozok sorakoznak. Számára innen már nincs kiút, hiába tér vissza hozzá faragott fia. Na, itt akarjon valaki igazi kisfiúnak kívánkozni! Ennél keserűbb talán nem is lehetne mesevég. 

Hiába hát a részleges happy end, a felnőtteknek szóló befejezés erősebbnek bizonyul a gyerekeknek szólónál. Ekképp nem csak sötét árnyalatot kap a fabula, de inkább felnőttmese kerekedik Pinokkió történetéből a családi színházként hirdetett előadásban a Katona színpadán. 

MARIK NOÉMI

 

NKA csak logo egyszines

1