AlkalMáté Trupp: Fenyő Iván – Jurányi Ház

Amikor először ismerkedtem-találkoztam Fenyő Ivánnal, fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem a Fenyő Ervin nevű színész fia. Értettem. És fontosnak tartotta megjegyezni, semmi köze Fenyő Miklós rocksztárhoz. Értettem, bár akkor ő sem gyanította, hogy nagyon is köze lesz hozzá. (Made in Hungária) Arra gondoltam, ez a fiú SAJÁT NEVET akar, HÍRNEVET!

Máté Gábor osztálya most az ő életét mutatta be a Jurányi Házban. Az eddigi feltárulkozások őszinték és szinte leleplezőek voltak. Az elején szó esik a búzafűről, nem kapunk választ arra, hogy mennyiben hagyatkozhatunk a varázserőre. Szó esik a megmondó ember szájából a labirintusról, amibe bárki bármikor belekerülhet, na de ha és netán elébe kerül egy fal, kérdés, elmerészkedik-e odáig. Elmegy-e a falig? Beszélnek a határokról, de egyik esetben sem látjuk, hogy a Fenyő Iván életéről szóló előadás maga elmenne a falig. 

Ha a volt osztálytársak írják az előadást, számíthatunk az éles képre és a fényes tükörre, ilyennek látják a főhőst. Itt mintha még fényesített is lenne, óvatos látlelet, nem akar bántani senki senkit, főként a szereplőként meg sem jelenő címszereplő érzékenységét. A főhős részt vesz az előadás készítésében, különben honnan is tudhatnának róla a többiek gyerekkori és ifjúkori részleteket? Hogy átverték az „itt a piros, hol a piros” közben ezer forinttal? Óh, minő tragédia! Hogy apával néha összezörrentek? Hjaj. A szülei nem tiltják, inkább támogatják ambícióit.

Dömötör András és Vajda Milán (fotó: Dömölky Dániel)

A hírnév nem számít, ha magyar, nem számít, ha szakmán belüli, nem számít, ha múlandó. Márványba vésett kéz- és lábnyom – az már valami, ha Los Angelesben kérik fel a művészt. És igen! Ez is megtörtént! Híres rendező híres filmjében. Mi a baj? A híres rendező kihagyja filmjéből az Ivan Fenyo-jeleneteket. Megcsapja a valódi hírnév szele, de elsuhan. Máthé Zsoltismét egyedi és jellemző zenés szövegeket írt, még a fülemben van a Hollywood, Hollywoodcímű dal. Összeomlás, énkeresés, sorskérdések, pszichoterápia, a doktornőnek (Járó Zsuzsa), aki maga is hisz az ezotériában, látomása van: buddhizmus – ez a maga útja! Amíg nem maga a főhős lesz Látó, addig mindenki más látóbb az ő életküldetésével kapcsolatban. Kettesben utaznak Nepálba apával (Dömötör András, Vajda Milán), ez szép jelenet az egyágyas puritán szálláson. Cenzorként is fellép az élete írása közben, megtudjuk, hány és hány jelenet MARAD KI a történtek közül. Megtudjuk, hogy a legnagyobb para a bulvársajtó. Merthogy hősünk híressé vált, sok magyar film főszereplőjeként. A filmezés és Hollywood reményében otthagyja a Katona József Színházat, néha felbukkan élő színészként. A Pszichoszínházban például tizenegy év alatt huszonhárom alkalommal játszott, azon belül is több tucat figurát. Karakterformáló ereje kiaknázza a tehetséget, értelmes fiúról van szó, jó humorérzékkel és emberismerettel megáldva. A csapatjátékos Fenyő Iván sokoldalú, segíti a közösségi munkát, hogy tud zongorázni. Czukor Balázskísértetiesen hasonlító gesztusai és hangja idézi fel, amikor része volt az Osztálynak: Iván játszik, amit ő gondol, az alkalmazkodás-besimulás-önfeladás nem erőssége. Irónia és önirónia a köbön. Gál Kristófeddigi leglazább jelenléte és énekszáma élvezetes volt. Szandtner AnnaAdél szerepére érkezik a fenyőiván–castingra – csak azért e szellemes csavar, hogy Jordán Adélmaga játssza el Fenyő Ivánt, amikor még az ő féltékeny és nárcisztikusan önző férje volt.

A legnagyobb nyílt színi tapsot Jordán Adélkapja, amikor anyját, Lázár Katit játssza, amint Fenyő Iván épp távgyógyítást szervez neki a távol-keletről virtuális műtét formájában. Mind elhisszük a szándék nemességét. Adél felolvas egy részletet a főhős nyomtatásban is megjelent könyvéből. A tanítás arról szól, mi minden kellene, szerep, film, szerelem és egyebek. Szóba kerül Fenyő mint Fény, azaz fényhozó, aki konferenciákon adja át az igét az életről mindazoknak, akik megjegyezték a nevét, hiszen sikeres és ismert lett. Megemlítődik az évekkel ezelőtt okozott karambol, és az említésnél nem is megy tovább az előadás. Túl lenni, ahelyett, hogy benne lenni; felszínt kapargatni; beszélni a szeretetről nem annyi, mint érezni vagy éreztetni a szeretetet. A záró oratorikus dal, amit az AlkalMáté jelenlévő tagjai énekelnek, arról zeng: „de elfogadni magadnak kell magadat!” 

BÁCSKAI JÚLIA