Shakespeare: Szentivánéji álom

Egy évvel ezelőtt, 2017 nyarának végén mutatták be celldömölk város színházának tagjai Shakespeare művének saját lelkükre formált változatát, s azóta is játsszák, s hirdetik vele a színjátszás ezerarcúságát és halhatatlanságát. Már nemigen kell őket bemutatni. Ma már mindenki tudja, hogy igen, ez az a társulat, amely 1980 februárjában Sitkén alakult meg, Nagy Gábor vezetésével, s pár év múlva már évi 26 előadásszámmal dicsekedhetett. folyton cserélődő tagokkal, „ezerszer újraosztott szerepekkel”, számos balszerencse közt, nemcsak hogy fenn tudtak maradni, de egyre fényesebb érmeket nyertek a találkozókon. Iszonyú erőfeszítésekkel a háttérben. 1992-től aztán egyre több szakmai vendéget is hívtak magukhoz. a legnagyobb hatással talán a varázslatos személyiségű és életerejű, Újvidékről hozzájuk látogató Soltis Lajos volt rájuk, későbbi művészeti vezetőjük. Soltis Lajos elsősorban színész volt (Vámos László osztályában végzett 1972-ben), de rendezett is, játszott is, s tanított, amerre csak járt. 2000 őszén egy pécsi fellépés után rohant bele egy másik kocsi az autójukba, úgy, hogy Soltis Lajos és két másik sitkei játékos, Sz. figer Szabina és kurucz László életét vesztette. Nagy Gábor, a csoport vezetője súlyos sérüléseket szenvedve élte túl a balesetet.

2001 óta Soltis Lajos Színháznak hívják a volt Sitkei Színkört, s azóta székhelyük is átkerült celldömölkre. később megkapták és felújították a városi mozit, azóta elsősorban ott játszanak, tanítanak, versenyeket, fesz- tiválokat és szakmai táborokat szerveznek. S járják az országot, meg olykor a világot is. Nagyszerű mentoruk, a mindenki által sze- retett és tisztelt, nemrég elhunyt Solténszky Tibor, élete utolsó pillanatáig segítette őket. Nincsenek csodák. a mostani játszók nem a semmiből jöttek. az elődöknek is, minden tagnak volt egy „nappali” munkája, ma sincs senki főállásban a színház kötelékében. de a közelmúlt amatőr és alternatív színházának vezető szakemberei tanították és rendezték őket, hosszú éveken át. bocsárdi László, katona Imre, Somogyi István sok hetet töltött el velük a nyári tréningek alkalmával. a Szentivánéji álom rendezője, Nagy Péter István e. h. három éven át volt neveltjük a celldömölki színi stúdióban. játszott, zenélt, pszichológiát tanult az ELTE-n, és közben rendezett is. 2011-es, Interferencia címen bemutatott rendezése már kiemelkedett az évad független színházi produkciói közül.

jelenleg a Színház- és filmművészeti Egyetem rendező szakán, fizikai színház koreográfus- rendező szakirányon tanul, Horváth csaba osztályában. Szép vizsgamunkája volt nemrég a Bacchánsnők mozgásszínházi változata. Nádasdy Ádám fordítása s a csoport impro- vizációi alapján, Sándor júlia e. h. készítette a mostani játék szövegkönyvét. finom és kicsit bocsánatkérő gesztussal nem plakát- juk első sorában tüntetik fel Shakespeare nevét, hanem csak kicsit lentebb, hogy ha valaki esetleg bosszankodna a mutatkozó eltérések miatt, védhessék magukat. de nemigen szorulnak ők védelemre. bár szó szerint nem mindig egyezik a szöveg, a mű lényege mégis megmarad. Tizennégy éven felülieknek ajánlják ezt a játékukat.

Arra érkezünk, hogy valami mai esküvői bulit készít elő néhány „kulturális közfog- lalkoztatott”. pakolják a székeket meg a műanyagpoharakat, s mert életük jobbik felében már találkoztak a színházzal, épp tűzbe jönnek valami pályázat hírétől, ami a nagykutyák egyikének esküvőjén bemu- tatandó színjátékot reklámozza. a későbbi mesterember-jelenet két főhősét, Tompor Miklóst (Bruckner Roland) és Tetőfi pétert (Gregorich Bálint) látjuk. Megérkezik a nyomott kedélyű uralkodópár, Theseus (Pesti Arnold) és Hippolyta (Nagy Zsuzsi), vagyis a majdani oberon és Titánia kettőse. a tündérkirályt és nejét mindössze egy-egy fényesebb zakó, illetve díszesebb ruha jelzi majd, s ez pont elegendő lesz. jelmeztervező: F. Szórádi Szilvia. jönnek aztán a helyi notabilitások is, jön Égeus (Nagy Gábor), a dúlt atya, s megismer- jük a szerelmi kvartett alakjait is: Hermiát (Marton Mercédesz), Helénát (Hajba Beatrix), Lysandert (Tóth Ákos) és demetriust (Piller Ádám). piller Ádámot később Sipák ferenc alakjában, Tóth Ákost Vinkliként, pesti arnoldot kórász róbertként, Gregorich domonkost pedig egyszerűen mint dezsőt látjuk majd. Tüneményes alakja a társulatnak a révülők közt egyedül bolyongó, mindig föld- közelben maradó, partvissal felfegyverkezett Lavórfalvyné (Fodor Lili).

 

hozomaholdat 1

Az előtérben: Bruckner Roland, Gregorich Bálint és Piller Ádám (fotók: Büki László)

Az életteli, de kissé hosszadalmas előjáték után végre megnyílik a nagyterem, s egyfajta cirkuszi esemény közepén találjuk magun- kat. az üres térben könnyen mozgatható, reflektorok füzérével díszített, méretes fut- ballkapu játszik árnyjátékra is alkalmas színpadfélét, retrókedvelőknek meg egy puffatag, vörös műbőr fotelecske szerez örömöt. az az ájulásközeli boldogság, ami a játékba beleszédülő aktorokból árad, mintha a tárgyakra is hatni kezdene. Szerepbe jelent- kezik a drón, a partvis, a magasban libegő, fonatos háló meg ragyogó Holdat játszik. Már ahogy a gömbölyded, szőke pukk (a később philostratusként megszemüvegesedő, remek Boznánszky Anna) berepül a maga görkor- csolyáin, az a lendület bevisz bennünket egy álomvilágba. S nagyon jó az is, hogy nem ebben száguldozik mindvégig.

A tündérek sokaságát hangváltó és alakváltó játékosok adják, rózsaszín tüllcsíkokat húzva elő farmerjük cipzáras nyílásából. az erdő szin- tén kissé megzavarodott lakóit szarvasálarcos, agancsos támolygók jelzik, míg egyiküket visszakézből (illetve puskából) véletlenül le nem lövi a kába Théseus. rendezői bölcsesség adagolja az információkat: milyen jó például, hogy a későbbi árnyjátékban, a Titánia-jelenet csúcspontján überfalloszként főszerepet játszó lombszívó instrumentum már tesz egy kört előttünk a maga hétköznapi alakjában, dupla az öröm a ráismeréskor. (Látványtervező:Tóth Cecília, kivitelező: Marton Miklós és Mészárics Róbert)

Hátunk mögött a játékba többször is belé- pő családi zenekar szól, Gregorich bálint, Gregorich domonkos és Gregorich Zsó- fia részvételével. koreográfiai és dinamikai tetőpontként talán a szerelmesek nagy meg- kavarodásának közönséggel szembe trappoló kórusa említendő.

a Tomport játszó kiváló bruckner roland a játék kulcsembere. S amikor rendezője kérdőre vonja, hogy mit szerencsétlenkedik itt már megint, elrikkantja magát: „Hozom a Holdat!” Ha más nem is maradna, ez az egyetlen mon- dat is hosszan elkísérné az előadás nézőjét.

 

hozomaholdat 2

Fodor Lili, Nagy Zsuzsi, Boznánszky Anna, Pesti Arnold, Hajba Beatrix, Bruckner Roland és Tóth Ákos

Hisz tényleg hoznak ők nekünk valamit, ami világít. bruckner roland egyébként úgy lényegül át szamárrá, hogy semmi kelléket nem vesz igénybe. az ő rettentő elváltozását, mint mondják a társak, a színjáték veszélyes, tudatmódosító – ám nem akármilyen boldog- ságot szerző – bódulata okozza. Tönkretesz! – állják körül a játékbeli amatőrök. Inkább nem pályázunk! Mindenki menjen vissza a saját életébe. de Tompor csak vigyorog, s visszagyógyulva a valóságba, máris készül, hogy pyramusként, fluoreszkáló jedi-karddal ölje meg magát, halálosan, és nagy sikerrel, sebéből buzgó vérét végtelen hosszúságú, piros selyemszalaggal jelezve a publikumnak. Nem mindig egyenletes színvonalú a játék. S mivel a celldömölki játékhely kisebb, mint a legtöbb tér, amiben vendégként játszanak, a hírek szerint jelentősen különbözik az előadások hőfoka és nézői fogadtatása is. az is igaz, hogy a vége elnyúlik kissé. Mindez azonban kevéssé számít. ami számít, az a röpülős, lakodalmas boldogság, amibe be- levonnak bennünket a Soltis Színház tagjai. S a végén, csodák csodája, a mesteremberek haldoklást mímelő jelenete még mélységet is kap, s meglepő módon megrázza az embert. Összegezve: hősének ez, úgy, ahogy van, a játékról, a színházcsinálás nem mindenkinek ismerős boldogságáról.

Gabnai Katalin

 

NKA csak logo egyszines

1