Kétségtelenül vannak előnyei is ennek az immár több mint egy éve tartó koronavírus-járvány korszaknak – miként azt Besenyei Éva is megjegyzi az Örkény Színház Édes Anna-adaptációjáról írva.

Az előadás alapjául szolgáló regény szerzője, Kosztolányi Dezső színikritikáiban elragadtatással szólt Kabos Gyula színházi alakításairól – derül ki Balogh Gézának a színész életművét feldolgozó tanulmányából, melynek második részét e számunkban közöljük. Munkája során Balogh Géza forrásként értelemszerűen elsősorban a korabeli kritikákra támaszkodhatott – nem ritkán reflektál is ezekre, óhatatlanul figyelmeztetve a műfaj mai művelőit felelősségükre.

A kollektív emlékezet s értéktudat szempontjából nélkülözhetetlen színikritika jelentőségére hívja fel a figyelmet Gabnai Katalin is a Vári Éva életútját megrajzoló kötet kapcsán.

A Művészet című drámájával 1994-ben a színházi életbe berobbant francia Yasmina Reza pályájának valószínűleg nem a legmaradandóbb darabja a 2015-ben született Bella Figura – ezt a képzetet erősíti Urbán Balázs felelősségteljes írása is e számunkban (amelynek igazságtartalmát az idő s a kritikai visszhang egésze igazolhatja). A művel a VígSTREAMház bemutatójaként találkozhatott a közönség februárban. (Ennél is rövidebb idő alatt jutott el a magyar nézőkhöz annakidején az említett Művészet: a párizsi ősbemutatót követően 1996-ban Londonban, majd 1998-ban a Broadwayn színre került darabot nálunk 1997-től Ascher Tamás rendezésében a Katona József Színház játszotta először, évekig.) A Bella Figurát a Pesti Színházban rögzítették s ott lesz látható élőben a pandémia enyhültével, ama teátrumban, amely már az 1933/1934-es évadban is a Vígszínház kamaraszínpada volt, s Kabos „leghangosabb sikerének” helyszíne – mint Balogh Géza írja.

A Pesti Színházban még mindig repertoáron van egyébként az 1983-ban eredetileg a Vígben bemutatott Woody Allen-darab, a Broadwayn 1969-ben debütált Játszd újra Sam.

Jelentős széria állomása a Centrál Színház 15 éve futó előadásának, az ugyancsak Woody Allen-opus, a New York-i komédia stream-változatának bemutatója, amely további lendületet adhat az élőszínházi folytatásnak – Gabnai Katalin sorai alapján mindenképp.

A streamelés a színház lényegét jelentő „itt és most”-ból az egyidejűséget képes biztosítani, a közösségi élményt nyilván nem, mégis sokat jelentenek az így közvetített előadások a színházat szeretőknek. Ahol ennek technikai feltételei nincsenek meg, ott jobbára felvételről teszik hozzáférhetővé online régebbi produkcióikat. A Győri Nemzeti Színház például ígéri ugyan honlapján a streamelés lehetőségének kialakítását, jelenleg azonban felvételről nézhetők korábbi bemutatói, például a Menyasszonytánc című, amelynek premierje már e pandémia-szaggatta időszakra esett. Az ebben az előadásban is látható, évek óta a Győri Nemzeti Színházhoz kötődő, ám szabadúszó Csankó Zoltán pályáját átfogó, Ménesi Gábor készítette interjú szemléletesen érzékelteti, mekkora szerepe van egy színész művészi sorsában a véletleneknek.

Csankó Zoltánnak egyébként kétszer is volt dolga Shakespeare Hamletjével, először még a főiskola előtt statisztált a Paál István rendezte emlékezetes szolnoki előadásban, majd sok évvel később Claudiust játszotta Győrben.

„Hamletomán” szerzőnk – ő nevezi így magát –, Darvay Nagy Adrienne A költő mint Hamlet című érdekes, különös gondolatkísérletét, melyben József Attilának adja a címszerepet, a költészet napjára is tekintettel tartogattuk erre a számra.

Szűcs Katalin Ágnes