Hantai, Klee és más absztrakciók – Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum Michelangelo termében Hantai Simon festőművész képeiből – és a munkásságához kapcsolódóan más művészek alkotásaiból – nyílt kiállítás a művész születésének 100. évfordulója alkalmából Hantai, Klee és más absztrakciók címmel.

Hantai Simon a legismertebb és a legelismertebb magyar származású képzőművész. 2013-ban a Pompidou Központban volt kiállítása, idén pedig a Louis Vuitton Alapítvány rendezett reprezentatív kiállítást műveiből. Hantait 1941-ben vették föl a Képzőművészeti Főiskolára. A tanulás évei alatt a francia festészet, közülük is Matisse és Bonnard volt rá nagy hatással. 1948-ban állami ösztöndíjjal Rómába került. Feleségével beutazták Olaszországot, ezt követően – amikor már nyilvánvalóvá vált a Rákosi-korszak bekövetkezte – Párizsban telepedett le. Már kezdetben technikai kísérletezésbe fogott, és a modernisták műveinek elemzésével igyekezett rendszerezni az otthoni tanulmányai során megszerzett vizuális tapasztalatait. Képein a tárgyak érzéki észlelését lassan sikerült egyensúlyba hoznia a belsőleg tapasztalt érzéseivel.

Hantai Simon

Ez a mostani kiállítás az 1948 és 1952 közötti párizsi évek inspirációs forrásait vizsgálja. Párizsban eredetiben is megismerhette Klee, Miro és Picasso műveit. A város felszabadultsága magával ragadta, és három négy év után már hátat fordított az addig számára fontos biomorf figuráknak. Párizsban először a szürrealizmushoz kötődött. Nem véletlen, hogy első párizsi kiállítását André Breton rendezte 1953-ban, amelyen a szürrealista képek szerepeltek. Festészetét később – ahogy Jackson Pollockét is – elősorban Paul Klee inspirálta. Hantai és Klee osztott szerkezetű művein ugyanaz a struktúra figyelhető meg. Mindketten többnyire hétköznapi tárgyakat választanak témául. Hantainál ilyen például édesanyja konyhai köténye. Ez a kötény egy kulcs-tárgy az életművében. Ez a kékfestő kötény azért nagyon fontos a család életében, mert mosta és mángorolta gyakran gyermekkorában. Ebben a használati tárgyban felfedezi azt az inspirációs forrást, amit felfedezett a kubista művekben és Kleenél is. Hantai ezeket a motívumokat nagyítja fel majd nagy mérető festményein. Az eredeti gondolat (a kékfestő minta) ugyanúgy fontos, mint a csillagformás művei esetében. Az 1950 és 1954 között született festményeit képzeletbeli ember-állat figurák, burjánzó növények, organikus formák népesítik be.

Ezen a mintegy hatvan művet felvonultató kiállításon a művészete eddig ismeretlen két tucatnyi modernista remekműve mellett szerepel az a nyolc festmény is, amelyet végakaratának megfelelően családja ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak még 2016-ban. A képek között láthatók a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének a Hantai-életműhöz kapcsolódó remekművei, így, többek között Joan Miro, Jean Dubuffet, Roberto Matta, Hans Hartunk, Jackson Polloch alkotásai. Paul Klee műveit a bécsi Albertina bocsátotta a kiállítás rendelkezésére.

Hantai Simon: Etűd

A tárlat zárórészében mutatják be a múzeumnak adományozott nyolc festményt, amelyekkel a művész saját 1950 és 1995 közötti alkotói periódusát kívánta bemutatni, hogy nyomon követhessük a gyűrés, hajtogatási módszer kialakításának folyamatát és történetét. A tabulák, a kötözések, a levélmotívumok, a kihagyások és befejezetlenségek, a gesztusok elemeinek előképei megtalálhatók Klee, Miro, Picasso és Max Ernst nyomán készült első párizsi festményein.

A kiálltás kurátora Geskó Judit művészettörténész, akinek nevéhez többek között a Szépművészeti Múzeum nagy sikerű Cezanne-tól Malevicsig, a Van Gogh Budapesten és a Monet és barátai kiállítás is kötődik.

JÓZSA ÁGNES