Pályán lévők és a pályára készülők
LÁTVÁNYTÉR 2023
A Magyar Látvány- , Díszlet- és Jelmeztervező művészek kiállítása
A Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága Balla Ildikó jelmeztervező kezdeményezésére, több mint tíz éve fáradozik azon, hogy tagjai munkáit minden évben összegyűjtve is láthassa a közönség. A kiállításnak az a különlegessége és értéke, hogy terveik közül az alkotók maguk választják ki az adott évben legjobbnak tartott műveket – és ítélik oda a díjakat. Az első ilyen tárlat még a Magyar Alkotóművészek Házának összes termeiben volt az Olof Palme sétány 1. szám alatt. Az épület a Millenniumra készült neoreneszánsz stílusban Pfaff Ferenc tervei szerint, s fővárosi múzeumnak szánták, de akkor úgy vélték, hogy nehezen megközelíthető. (A Városliget-projekt ezzel a szemponttal nemigen foglalkozik, hétfrász a Zene Házából este nemcsak nyáron, de télen is megtenni a tömegközeledésig azt a 7‒800 métert). A Pfaff Ferenc által megálmodott és megvalósított tér módot adott arra, hogy ne csak a rajzokat, hanem jelmezeket és díszletrészleteket is bemutassanak a látványtervezők. Aztán három évig a POSZT adott lehetőséget Pécsett a bemutatóra, a Művészetek Házában, 2015-től pedig az akkor még Nagy Bálint vezette FUGA Lucien Hervé termében láthatjuk a bemutatót.
Khell Zsolt díszletmakettje a Miskolci Nemzeti Színház A falu rossza című előadásához
A kezdetektől nem változott a cél: olyan szakmai kiállítást rendeznek, amelyen az ország legjelesebb díszlet-, jelmez- és bábtervezői mutathatják be az elmúlt évad legjelentősebb megvalósított alkotásait. Így nemcsak a szakma, de az érdeklődők is bepillanthatnak e csodálatos művészeti ág alkotófolyamataiba.
A MALÁT (Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága) honlapján egész évben látható a kiállítás teljes anyaga.
Ezúttal azonban nemcsak a 2023-as díjakat osztották ki, hanem a 2022-es és 2021-es szakmai elismeréseket is, a Covid-járvány miatt ugyanis az elmúlt két évben nem volt lehetőség azok személyes átadására.
Balra: Tihanyi Ildi jelmeze a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház Finálé című előadásához;
jobbra: Nagy Viktória jelmezei a Békéscsabai Jókai Színház 13 almafa című előadásához (fotó: Józsa Ágnes)
A Látványtér 2023 szakmai díjazottjai:
Díszlettervező kategóriában: Horváth Jenny
Jelmeztervező kategóriában: Tihanyi Ildi
Bábtervező kategóriában: Hoffer Károly
A szakmai díjakat Kocsis Rozi bábművész, a Vaskakas Bábszínház igazgatója adta át.
A Látványtér 2022 szakmai díjazottjai:
Díszlettervező kategóriában: Fekete Anna
Jelmeztervező kategóriában: Giliga Ilka
Bábtervező kategóriában: Hoffer Károly
A Látványtér 2021 szakmai díjazottjai:
Díszlettervező kategóriában: Zeke Edit
Jelmeztervező kategóriában: Füzér Anni
A Látványtér kedves hagyománya, hogy a szakmai díjakat mindig az előző év díjazottjai készítik.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős látványtervező hallgatóinak kiállítása
A Képzőművészeti Egyetem Látványtervező tanszéke diákjainak munkáiból az egyetem Barcsay termében és a kiállítócsarnokban láthattunk bemutatót. Az egyetemen a bolognai képzés szerint BA (alap-) és MA (mester-)képzés is folyik. A BA-s hallgatók számára az oktatásvezető határozza meg, hogy mely darabokból választhatnak. Ebben az évben Esterházy Péter Mercedes Benz, Parti Nagy Lajos Ibusár, Drubina Orsolya Sárkányterminál és Székely Csaba Vitéz Mihály című alkotása volt a kínálat. A nyolc mesterképzős már azt választott, amit akart.
Szorcsik Eszter tervezte báb Drubina Orsolya Sárkányterminál című művéhez (fotó: Józsa Ágnes)
Örvendetes, hogy sokan közülük operaelőadások terveit készítették el. Ez az utolsó alkalom, hogy egyedül, saját elképzeléseik szerint tervezhettek, mindenféle anyagi, rendezői, környezeti megkötés nélkül. Ez egyszeri alkalom az életben, mert a látványtervezés minden esetben team-munka, a hallgatóknak azt is meg kell tanulniuk, hogy milyen a kreatív közös alkotás.
A frissen végzettek lehetőségeiről Zeke Edit tanszékvezető egyetemi tanár kérdésemre elmondta, hogy miként a kultúra egész területén, a színházban is nagyon nehéz az élet. Nemcsak a COVID, de az energiatakarékosság miatt is maradtak el előadások, kevesebb a bemutató is. Nagyon nehéz a pályán maradás, de azért sokaknak sikerül. Keresik a fiatal tervezőket, s a tanszék igyekszik úgy felkészíteni őket, hogy sokféle munkalehetőség nyíljon számukra.
A végzősök díszletet, jelmezt és bábot is tudnak tervezni. A színházaknál nem mindenkinek jut lehetőség önálló tervezésre. Van, aki elmegy asszisztensnek, vagy a filmiparba. Az egyik hallgató Londonban a Zarának lett vezető kirakatrendezője.
Sokféle tudást kapnak az egyetemen, ami tanáraik reményei szerint biztos alapot jelent a pályakezdő tervezők számára, s többfelé indulhatnak. Ez a kiállítás is ezt bizonyítja.
Első éves látványtervező szakos hallhatók kiállítása a Pinceszínház Keleti István termében
A Pinceszínház kiállítóterében a Képzőművészeti Egyetem első éves látványtervező hallgatóinak munkái láthatók. Fridrich Csilla, Csenki Laura Teodóra, Sike Gábor és Széll Timea Bulgakov Iván, a rettentő, Déry Tibor Kék kerékpáros és Déry Tibor‒Horváth Péter‒Vajda Gergely Óriáscsecsemő című művéhez készítettek díszlet-, jelmez- és bábterveket.
Sztarenki Pál, a Pinceszínház igazgatója Roland Barthes szavaival nyitotta meg a kiállítást: „a jó jelmez legyen eléggé anyagi, hogy jelentéssel bírjon és eléggé áttetsző, hogy ne parazita módon érvényesüljön. A jelmez tulajdonképpen íráskép a maga problematikus, kettős értelmében. Az írás eszköz az őt meghaladó mondanivaló szolgálatában. Ha az írás túl szegényes vagy túl ékes, vagy túl szép vagy túl csúnya, akadályozza az olvasását és nem felel meg a funkciójának.
A jelmeznek is meg kell találnia azt a ritka egyensúlyt, amely révén elősegítheti a színházi aktus kiolvasását, nem zavarván meg azt semmivel. Mondjon le a mindennemű egoizmusról, a túlzott szándékról, legyen észrevétlen, de azért bírjon önálló léttel, legyen anyagi valósága és egyben áttetsző, amit látni kell, de nem nézni.” Majd Ascher Tamás szavaival folytatta: „egy jelmeztervező akkor jó, ha makulátlan az ízlése, s ebbe beletartozik az irodalmi, a művészettörténeti pallérozottság, az anyagismeret, de a fantázia és a tájékozottság mellett az érzékenység is nélkülözhetetlen”.
Végezetül Törőcsik Marit idézte. Amikor kitűzték Dürrenmatt Nagy Romulus című művének előadását és kiderült, hogy nagyon kevés rá a pénz, Törőcsik Mari megjegyezte: „Na gyerekek, nincs mese, tehetségesnek kell lenni.”
Összeállította: Józsa Ágnes
