Pesti Polgár – Pesti Színház

Egy szuggesztív előadó, örökérvényű kuplék, anekdoták és konferanszok, a zongoránál egy kiváló zenésztárs Termes Rita személyében. Fesztbaum Béla ismeri a siker receptjét, egyszemélyes estjei erről árulkodnak. Óriási műgonddal válogatja és szerkeszti össze önállóan szervezett fellépései anyagát, arra is ügyelve, hogy a kiválasztott helyszín, a színházi miliő is illeszkedjék
a felidézni kívánt korszakhoz. A pesti kabaré fénykorát megéneklő estje, a Pesti Polgár című anyaszínháza, a Vígszínház Váci utcai játszóhelyén, a Pesti Színházban találta meg a közegét.

Fesztbaum Béla egyszemélyes előadásai közül ez a produkció legközelebbi rokonságot a Szülőfalum, Pest cíművel mutat: vörös bársonyfüggöny előtt szmokingos úr a közéletre, a mindennapokra reagáló szövegeket ad elő, de ugyanígy eszünkbe juthat a Monokli is, ami a Pesti Színház repertoárdarabjai között tűnt fel még 2012-ben, Fesztbaum Béla rendezésében, a színház doyenjeinek közreműködésével. Mindkét előadásban Molnár Ferenc írásai álltak a középpontban. Fesztbaum Béla egyszemélyes estjein – ilyen még a Seress Rezsőt és Kosztolányi Dezsőt megidéző két nagysikerű előadás is, a Dalok a Kispipából, illetve A léggömb elrepül – a színpadra lépő alak önálló entitással bír, megtestesül egy sajátos karakter, aki médiumként közvetíti egy letűnt korszak világát, a jelenben nagyon is élő és ható új perszonázsként.

Fesztbaum Béla (fotó: Vígszínház ‒ Juhász Éva)

A Pesti Polgárban is van vörös bársonyfüggöny, a fekete színpadtér erős kontrasztjaként, valamint két kör alakú színházi asztal, néhány tonettszék és egy fogas, ami hatásosan teremti meg a múlt századi kabaré atmoszféráját. A berendezés megidézi az 1980-as évtizedet végigkísérő Budapest Orfeum legendás előadását, amelyben Benedek Miklós, Császár Angela és Szacsvay László aratott frenetikus sikert a Nagy Endre-féle pesti irodalmi kabaré találó felelevenítésével. Fesztbaum Béla a színlapon jelzi is, hogy a Pesti Polgár nem más, mint főhajtás Benedek Miklós emléke előtt. Erre több, a Budapest Orfeumban is szerepelt műsorszám és az előadás hasonló felépítése is utal, hiszen a Pesti Polgár is kronologikusan halad a mese szövésében 1907-től 1945-ig, felrajzolva a történelmi hátteret. Fesztbaum Béla a háború, a holokauszt, a megszorítások érzékeltetésével erőteljesebb kontúrral mutatja fel a tragikumot, ezáltal a kabarénak nem a szatirikus, gúnyos és nevettető oldalát, hanem a komorságát hozza elénk ezen az esten.

A kétszer negyvenöt perc feszes és izgalmas. Főhősünk, a szmokingos úr szinte végig a színpad közepén áll, meghatározott dramaturgiai pillanatokban vesz kezébe egy-egy kelléket vagy veszi le felöltőjét. Arra gondosan ügyel, hogy a felvonásvég optimista kicsengésű legyen. Az első felvonás Zerkovitz Béla Mégis legszebb nálunk Pesten című dalával zárul, ahol a kisember annyira boldog, hogy még a zakóját is leveszi, így üdvözöl bennünket. Mindezt megrázó első világháborús dalok és szövegek után (például Oroszország felé nem tudjuk mi az utat – katonadal, 1914, vagy Szirmai Albert – Emőd Tamás: Ha majd egyszer mindenki visszajön!). A második felvonáson is átdübörög a világháború, ezúttal a második, és a holokausztra is több utalás történik, illetve az inflációra (Tabi László: Tájékoztatás a zsír áráról), ami a mai világunkkal való összecsengése miatt aktuális. A második felvonásban elhangzik Örkény István Nézzünk bizakodva a jövőbe! című egyperces novellája, amely ironikus magyarságkép a nagyzoló öntudatról, illetve a naiv örök bizakodás látlelete. Ezután Szlatinay Sándor – Füredi Tamás Lesz nekünk című dalával engedi útra a közönséget a műsor házigazdája.

Az előadásban találkozhatunk néhány bravúrszámmal is: a Márkus Alfréd – Harmath Imre szerzőpáros Stux, maga vérbeli párizsi lett és Halló, halló, ha ló nincs, a szamár is jó című dalai kellemes hangulatot teremtenek, szinte az egykori kabaréban érzi magát az ember, de frenetikus Ötvös Marcell és G. Dénes György Telefonkönyv polkája, valamint A cipzár című kuplé is (Offenbach – Nádassy László szerzeménye). Zerkovitz Béla Manuela című önironikus dala a Béla nevű udvarlóról frappánsan illeszkedik Fesztbaum Béla előadói imázsához.

Mint egy értékes drágakő, új fénytörést kapva csillognak a Pesti Polgárban elhangzó kabarészövegek és dalok, s metszőn hatnak aktualitásukkal.

Fesztbaum Béla nagyon érti, tudja és autentikusan műveli ezt a műfajt, amelynek hírmondója. Egy nagy művész áll a színpadon, aki kései utódként felvállalja, hogy közvetít a korszakok között, a közönség pedig örömmel fogadja őt ebben a szerepben.

Varga Kinga