Carlo Goldoni: Egy nyár – Katona József Színház

Velence Carlo Goldoni korában egyike a színházi nagyhatalmaknak, az európai városok közül a legnagyobb számú színházzal. Ezek arisztokrata családok jól menő vállalkozásai, a közönség a leg-különbözőbb néprétegekből kerül ki, képviselői az elő-adások szereplői között is megjelennek, mintegy tükörben láthatják magukat a nézők. A város életében egyre jelentősebb helyet betöltő polgárság a darabokban is társadalmi súlyának megfelelően jelenik meg, a karakterek, a cselekmény problematikái által megtapasztalhatja önnön hibáinak kritikáját is. A drámák, ahogy Goldoni munkássága is jelzi, a legkülönbözőbb műfajokban íródtak, de a legkedveltebbek a komédiák voltak, bár éppen a Nyaralás trilógia idején mutatták be nagy sikerrel a rivális Carlo Gozzi mesejátékát, a Három narancs szerelmét (1761), melyben a szerző a két ellenséges drámaírót, Goldonit és Pietro Chiarit is kigúnyolta.

Goldonit az ellenségeskedések igen rosszul érintették, olyannyira, hogy nem sokkal a trilógia bemutatása után, 1762-ben el is hagyta a várost, elfogadva a párizsi Comedie Italienne meghívását. Halála után egy ideig kevésbé játszották műveit, azonban a jelenben és a közelmúltban ismét a színpadok igen kedvelt szerzője. Nagy olasz rendezők, mint Luca Ronconi vagy a Magyarországon is jól ismert Giorgio Strehler is szívesen vitték színre. A Nyaralás trilógia ez utóbbinak jelentős rendezései közé tartozott, több alkalommal is megrendezte. Goldoni műveiből kiváló magyar előadások is születtek – elég Ascher Tamás emlékezetes kaposvári rendezésére gondolni, a Velencei terecskére (1987), ahogy Strehler nevezte a komédiát, a „nagy plebejus költemény”-re. (Bezerédi Zoltán, az Egy nyár szereplője abban az előadásban is játszott.) Ascher már a Katona József Színházban rendezte meg 1992-ben a polgári nagyratörés szatíráját, Az új lakást. Zsámbéki Gábor nagyszerű Goldoni rendezései közül érdemes A karnevál utolsó éjszakája címűre is gondolni, a Párizsba költöző Goldoni „búcsújára” Velencétől, melyben szintén a jelen előadás több művésze szerepelt (Katona József Színház, 2007). Goldoni vígjátékaitól nem idegen a kissé melankolikus befejezés sem: ahogy a Velencei terecske lezárásában is láthatta a közönség: Ascher rendezésében a szállingózó hó költői lezárást adott a két főhős (Pogány Judit és Lukáts Andor) távozásának.

Bányai Kelemen Barna, Dankó István és Elek Ferenc (fotó: Horváth Judit)

Az Egy nyár szerencsés kézzel rövidíti és szervezi egybe a három komédiából álló trilógiát: a Nyaralásmániát, a Nyári kalandokat és a Nyaralás utánt. (A dramaturg Török Tamara, Balázs-Piri Noémi, a fordító Török Tamara, akinek szakterülete is Goldoni). Az előadás Leonardo (Bányai Kelemen Barna) és Paolo, az inasa (Gioviczki Bernát) jelenetével indul: a nyaraláshoz csomagoló inas újabb feladatot kap gazdájától, az átadott lista szerint gazdagon be kell vásárolnia az utazásra – mindezt azonban, hozomra, mivel pénz az nincs. Evvel máris megjelenik a komédia egyik alapmotívuma: a polgárok némelyikének rongyrázása mögött a titkolt anyagi szűkösség. Leonardo és húga, Vittoria (Jordán Adél) a pénzt a jómódú panziótulajdonos nagybácsikától reméli (Elek Ferenc), aki majd vendégül látja őket vidéken. A húg is szívesen szórja a pénzt, ő a legújabb divat szerinti ruhát csináltat magának. Sietnie kell, mivel a velük egyszerre és ugyanoda, Monteneróba, a „szárazföldre” utazó Giacinta (Borbély Alexandra) is hasonlóban fog feszíteni. A két család kissé konfliktusos, temperamentumos készülődését a színészek igen szellemesen közvetítik, egy ötletes színpadkép segítségével a cselekmény a színpad két oldalán egymással párhuzamosan folyik, a szereplők át is lépnek időnként az egyik térből a másikba, egymáshoz kapcsolódva, hiszen osztoznak a programban is és az ebből adódó konfliktusokban is (díszlet: Khell Zsolt, jelmez: Szakács Györgyi).

Leonardo szerelmes Giacintába, miközben egy riválisa is van, Guglielmo (Mészáros Béla), aki szintén a lány kezére pályázik, de tulajdonképpen Vittoria számára jó lenne anyagi biztonságot adó férjnek.

Leonardo a szeretett Giacintáért folyó versenyben nem árulhatja el valós anyagi helyzetét a jól szituált lány és apja, Filippo (Bezerédi Zoltán) előtt, már csak azért sem, mivel a jó parti egyben ki is húzná őt a csávából.

A főszereplők mellett a környezetükhöz tartozó további karakterek is megjelennek a színen: Giacinta mit sem sejtő, kissé naiv apja meghívja kocsijukba a még üres negyedik helyre útitársként Leonardo riválisát, Guglielmót. Leonardo már-már lemondaná az egész nyaralást, míg végül Giacinta megnyugtatja, és elhatározzák, hogy kitűzik házasságukat. A nyaralás további bonyodalmakkal zajlik, a szerelemre éhes nagynéni, (Fullajtár Andrea) közeledését szívesen fogadja a többiekre akaszkodó ingyenélő, Ferdinando (Keresztes Tamás), megcélozva az asszony tisztes jómódját. A tehetős nagybácsi, a panziótulajdonos ahelyett, hogy Leonardót pénzelné, a fiatal özvegyet (Pálmai Anna) üldözi szerelmével, s vissza-visszatér a minden lében kanál jóakaró (Dankó István). A szolgák, elsősorban is Giacinta szobalánya (Pálos Hanna), valamint a Bán János, Szacsvay László, Ujlaki Dénes és a már említett Gioviczki Bernát alakította inasok is fontos szereplői a játéknak. És ott vannak még a fiatalok, Erdős Lili és Jakab Balázs. Külön szórakoztató érdekesség a vendégeknek játszó két énekes-zenész, akik a cselekmény aláfestését adják (Matisz Flóra Lili, Roszik Hella, zene: Matisz Flóra Lili).

„A Trilógia szerelmi komédia. A szerelmi tévedés vígjátéka. A szereplők tévedést tévedésre halmoznak, rosszul élnek, rosszul szeretnek [… a mű] teljes egészében, leplezetlenül szerelmi dráma túlcsorduló érzelmekkel, heves érzelmi összecsapásokkal – akkor is, ha áthatja Goldoni »jósága«, mértéktartó »bölcsessége«.” (Giorgio Strehler az 1954-es rendezésekor)

Már-már a társadalmi konvenciók és morál ellenébe forduló szerelmek, szenvedélyek ütköznek az anyagi érdekekkel, s a nyaralás végére ez utóbbiak győznek, ki-ki csendes beletörődéssel megköti a maga kompromisszumát, hiszen a mű mégiscsak az értelem korában született.

A Katona József Színház társulata nem csak jól ismeri, hanem szemlátomást élvezi is Goldonit, számukra ezúttal igazi jutalomjáték kínálkozik. Friss és új, dinamikus előadás, nagyon mai, ezt segíti a testhez álló, modern nyelvezet is.

Fried Ilona