Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok – Magyar Színház

A Legyetek jók, ha tudtok 1500 körül játszódó történet, amelynek főszereplője Néri Szent Fülöp olasz pap, az Eperjes Károly által megformált karakter, aki utcagyerekeken és árvákon segít. Luigi Magni 1984-es neorelaista hatást keltő filmje a szegénységről, a bűnről és az erőszakról szól, s kontrasztként a gyermeki ártatlanságról. A film alapján Vajda Katalin 2002-ben színházi változatot írt, amit először Székesfehérváron mutattak be, majd Nagy Viktor 2007-ben a veszprémi Petőfi Színházban vitte színre, aztán 2019-ben Eperjes Károly főszereplésével a Magyar Színházban. Ez utóbbi produkció felújítását láthatjuk most, ami szinte teljesen új szereposztással, friss színészi energiákkal tért vissza a színpadra. „A jelenlegi változatot ezért – mind szakmailag, mind kommunikációs szempontból – új bemutatóként kezeljük” – áll a színház közleményében.

Eperjes Károly nagy átéléssel alakítja Fülöp atyát, közvetíti jóságát és naivitását.

Az előadás főszereplői a gyerekek, közöttük egy menedéket találó kislány, Leonetta és egy kisfiú, Cirifischio, akik megszeretik egymást. Terveik ellenére mégsem lesznek házasok, mert a fiút felakasztják a lányt gyermekkorában molesztáló bíboros meggyilkolása miatt, a lány pedig apácaként segíti Fülöp atyát a későbbiekben. A megoldás mégis derűt sugároz, a halott Cirifischiót felnőttként, az élő Leonetta és a gyermekeket védő Fülöp atya társaságában látjuk a történet lezárásaként.

A gyerekszínész mindig nagy fokú oda-figyelést igényel a színpadon. Az előadásban szereplőket fegyelmezett, pontos játék jellemzi. A címadó dal motivikus jelleggel visszatér, ezt éneklik újra és újra, hosszabb-rövidebb monológokkal váltakozva, bonyolult térmozgásokat végezve.

A Cirifischio és Leonetta gyerekkori énjét megtestesítő kislány és kisfiú játéka, megszólalásai természetesek – a premier napján Szalai Nóra Lola és Tolnai Tamás alakította e szerepeket. A felnőtt Cirifischiót és Leonettát Fülöp Kristóf és Trokán Anna játszotta szuggesztív kisugárzással.

Tolnai Tamás és Szalai Nóra Lola – Legyetek jók, ha tudtok (fotó: Tarnavölgyi Zoltán)

A kisebb szerepekben, ha csak egy-egy villanásra is, neves művészeket láthattunk: Ignác atyát, vagyis Loyolay Szent Ignácot, akinek rendjébe tartozott az állítólag a valóság ihlette Fülöp atya, Pavletits Béla személyesítette meg – 2019-ben ő alakította a felnőtt Cirifishcio szerepét–, az Urat Fillár István, Jacomot, a Fazekast Keresztény Tamás, Fulgenziót Rancsó Dezső játszotta.

Akasztással kezdődik az előadás, keretes történetet látunk. A cselekmény ezoterikus magasságokba tör, hiszen a halál utáni jelenlét képeivel indul. Cirifischio búcsúzik az élettől a kivégzése előtti utolsó pillanatokban, szerető menyasszonya, Leonetta és Fülöp atya zokogva siratják. Ezek után túlvilági lények veszik körül, majd megjelenik az Úr, és visszapergeti egész földi életét.

A következő jelenetben már Cirifischio gyermekkori énje áll a színpadon – vagyis az idősíkok váltakoznak az egymást követő képek során. Cirifischio egy lopott templomi kehellyel és az őt üldöző poroszlókkal a sarkában érkezik meg Fülöp atya táborába a gyerekek közé. Az atya a tolvaj fiút azonnal védelmébe veszi, és mindenkit meggyőz arról, hogy a kelyhet ő kérte kölcsön.

A gyermek   Leonettát is Fülöp atya segít kiszabadítani a bíboros kezei közül, aki látszatra apródként foglalkoztatja fiú-ruhában, valójában szeretőjének tartja. A gyerekszínészektől ezek a jelenetek erős lélekjelenlétet kívánnak. A második felvonás a felnőtt színészekre támaszkodik inkább. Cirifischio nem bír vágyaival, és a „mór nő” szeretője lesz, aki Varga Fekete Kinga megformálásában dalban fejezi ki csábító erejét. A történet ezt tekinti az ördög általi megszállásnak, itt kárhozik el a fiatal férfi lelke, aki végül az asszonyhoz érkező bíborost leszúrja, így válva gyilkossá. Az előadás azt érzékelteti, hogy a végzetes tőrdöfést a nő provokálja ki. A menekülő fiút elfogják, halálra ítélik. Fülöp atya kegyelmet kér a Viczián Ottó által hitelesen alakított Sixtus pápától, aki ezt nem adja meg, viszont Fülöp atyát bíborosnak nevezi ki – egy újabb kísértésként.

Fülöp atya magára veszi a bíborosi palástot, de miután az általa pártfogolt gyerekek rémült tisztelettel térdelnek le előtte, visszautasítja a kinevezést, mert fontosabbnak érzi régi, szegényes életét, amit a gyerekekkel oszt meg a későbbiekben is.

A monumentális díszletek jól szervezetten alakulnak át jelentről jelenetre és adnak teret a nagyszámú szereplőgárda bonyolult mozgásának. A díszlettervező, Jasenko Conka szürkés hátterei kiemelik Rátkai Erzsébet színes és korhű jelmezeit; a római kurtizánok, a bűnös bíboros és a pápa kosztümjei, illetve Fülöp atya csuhája aprólékosan megmunkáltak, 
a kurtizánok magastalpú, modern cipői vagy a gyermek és felnőtt Leonetta bordó viseletei, a gyermekkori apródruha mind szemet gyönyörködtetőek.

A Legyetek jók, ha tudtok lendületes, a felújítás újszerű érzetet kelt, s kétségtelenül hatásos és megrázó. Az este mérlege: az idők próbáját kiálló, jól működő színházi előadás, jó színészi lehetőségekkel a zenés játék műfajában.

A színpadi változat többször bizonyította már, hogy sikeres adaptálása a történetnek, jól sűríti a bonyolult eseménysort. A menekült gyerekek és a védelmező fel-nőtt együttműködéséről a Valahol Európában alapszituációjára asszociálhatunk, ami ugyancsak szerepel a Magyar Színház repertoárján, szintén Nagy Viktor rendezésében.

És hogy miért szól ez az előadás ma is hozzánk? Általában beszél az eszmék szépségéről, a jó és a rossz szembenállásáról, így a színház repertoárjának örökzöld darabjává válhat. Ugyanakkor több olyan kérdést is felvet, ami sajnos nem vesztett aktualitásából. A gyermekprostitúció elleni harc, a gyermekek ártatlanságának fontossága és a becsületes élet lehetőségének megteremtése érvényes kérdések, és az a felvetés is, milyen könnyű gyanútlanul belekeveredni egy tragédiába torkolló szituációba úgy, hogy ezt az illető észre sem veszi.

Az előadás az egyházban megbúvó bűnökre, a pedofíliára tesz direkt utalást, ami éles kritikai állásfoglalás, hiszen a bűnt elkövető bíborost nem bünteti meg az igazságszolgáltatás, 
csak az önbíráskodás, melynek végrehajtóját, Cirifischiót viszont mérlegelés nélkül kivégzik.

A keresztény tanokat profanizáltan bontják ki, ami egy gyerek néző számára akár ijesztő is lehet (az ördög megszáll valakit, aki nem elég jó…), nem beszélve a történet erőszakos részleteiről. Még az is megkockáztatható, vajon tényleg gyerekelőadás-e ez, nem számít-e korhatáros besorolásúnak.

Mindenesetre mélyre ható kérdéseket vet fel, amelyeket a könnyű műfaj sem fed el.

Varga Kinga