Fókuszban a látvány

Hát igen, lehet ez kérdés, mint ahogy annyi minden az. Mibe lehet öltöztetni egy majd kétszáz éve megírt királynős történet szereplőit, akik nyolcszáz éve éltek? Hogy is nézzen ki egy a hivatali bürokráciáról szóló zenés divatrevü kórusa? Egy hétszer négyméteres színpadon miként lehet egyszerre arisztokrata otthont és lóversenylelátót megjeleníteni? S lehetne sorolni még, mert a látványtervezők fantáziája kiapadhatatlan.

Szemezgessünk a viszonylag frissek közül.

Térey János: Lót. Szodomában kövérebb a fű – Örkény Színház

Rendező: Kovalik Balázs,

a díszlet tervezője Antal Csaba,

a jelmezé Benedek Mari.

Térey drámái különleges térhasználatra inspirálta a tervezőket, rendezőket: a Nibelung-lakóparkot például a Budai Sziklakórházban mutatta be a Krétakör Mundruczó Kornél rendezésében, az Asztali zene díszletét tervező Bagossy Levente pedig a Radnótiban képes volt a színpadméretet – eladdig szokatlan módon – felfelé növelni a Bagossy László rendezte előadásban.

A Lótot, ezt a bibliai tárgyú Térey-történetet az évek óta külföldön dolgozó operarendező, Kovalik Balázs állította színpadra, aki dolgozott már az Örkény Színház társulatával a Borisz Godunovban. Fájdalmas a hiánya az ország első számú zenés színpadán, de itt is monumentálisat alkotott a téma- és formaválasztásban. Hogy az elhangzottakra koncentrálhassunk, Antal Csaba színben és formában minimalista színpadképet alkotott. Kortársunk, Lót konzervgyárat igazgat. Egy-két átlátszó műanyagból készült ülőalkalmatosságon kívül más nincs a színpadon, csak meztelen konzervdobozok sora. Azokból épültek a mozgatható falak, időnként azokra ülnek és azokra pakolnak. A mértani rendben egymásra rakott, formált fémfelületek ritmusa szerkezeti és zenei értelemben is szekvencia. Egyszerre elidegenítő és önmagába záró.

A történet jelen idejű, a szereplők kor- és honfitársaink. Látogathatják őket szárnyas angyalok? Az Úr parancsára három angyal: Ráfael, Gábriel és Mikaél érkezik közéjük. Mibe öltöznek az angyalok? Benedek Mari halványított ciánkék farmert és fehér, vastag, felhő-puhaságot idéző fonalból készült pulóvert adott rájuk, amelynek kötésmintája dombornyomott, benne a méhsejt-alap (ez a kötéselnevezés) szárnyformára alakított. A nadrág halovány ég-színe és a pulóverek felhő-bolyhossága az Úr követeit kortársul is hitelesen jelenítik.

Ha már Benedek Marit említettem, decemberben két premiert is jegyzett tervezőként (Pacsirta, Pesti Magyar Színház és a Legszebb férfikor, Thália Színház, Valló Péter rendezése), s októberben is volt bemutatója a Thália újonnan megnyílt Télikertjében, ahol a Horváth Csaba rendezte Trainspotting jelmezeit tervezte. Itt fia, Kiss-Benedek Kristóf és Kalászi Zoltán jegyezték a darabhoz illő, mobil, groteszk és mulatságos díszletet. A mű stílusa, nyelvezete egy életviszonyt jelez. Fölöltöztetni a benne megjelenőket ugyancsak lazára, színesre és arrogánsra lehet. Szabó Győző T-shirt-jén a felirat: Sad as Fuck.

Katona József: Bánk bán

– Katona József Színház, Kamra

Rendező: Tarnóczi Jakab,

tervező: Kálmán Eszter.

Szirtes Ági és Dér Zsolt – Bánk bán, Kamra (fotó: Gergely Bea)

Az előadás érdekessége, hogy az eredeti szöveggel szól – amitől már elszoktunk. Díszlet-jelmez: Kálmán Eszter. A Kamra játszóterét lehetett volna téglalap alakúra formálni, de nem. Itt a sarokba szorítást magát látjuk szemből, s hogy még hangsúlyosabb legyen, a márványlépcsőkhöz és vörös szőnyeghez illő aranybojtos rézkorlát is jár hozzá. A fa borítású oldalfalak még hangsúlyosabbá teszik a bezártságot. Tiborc ruhája nem rongyos. Ő egy közülünk, aki tisztességgel próbálja az adott körülmények között is őrizni a méltóságát. Az előkelőségeket nyakprémek jelzik. Különösen gyönyörű Gertrudisé. Ő hosszított   vonalú kabátot visel nercprémmel. A kabát bélése is gyönyörű, sötét alapon aranymintás. Ez a Gertrudis nem gonosz rosszakaró. Egy asszony, akit idegen országban, idegeneknek első asszonyként is kiszolgáltatva, csupa ellenség között hagyott a férje, a király.

Mondhatni, Kálmán Eszter is erősen foglalkoztatott látványtervező. Csak ebben az évadban a már a teljesítettek: Becéző szavak (Belvárosi Színház), Legyek (Örkény), Vágy (Radnóti) s a Mi történt Baby Jane-nel (Alföldi Róbert rendezése) a Hatszín Teátrumban, amelynek a díszletét jegyzi. Ez egy rózsaszínbe csomagolt, gloknis, masnis színpad, ami egyszerre minden történet kerete és burka. Érzékelteti a fojtogató bezártságot, a soha nem szabadulást és fokozza a borzalmakat. Egyértelműsíti a vérfagyasztó tartalmat: a szeretetsikolyt és a gyűlöletlávát, a féltékenységet, az irigységet és a sóvárgást.

Itt most csak néhány színpadi látványvarázslót emeltem ki, de szerencsére hosszú a sor.

Józsa Ágnes