Budapest meghódítása
Páger Antal 1930. július 26-án lépett fel utoljára Szegeden, és egy hónappal később, augusztus 30-án már sor került élete első fővárosi szereplésére az Andrássy úti Színházban. Szerződtetésében Réti L. Pál Színházi Ügynöksége volt segítségére. Miután a szegedi színház vezetőivel végképp kenyértörésre került a sor, Páger elhatározta, hogy tízévi bolyongás után, harmincegy évesen a fővárosban próbál szerencsét.
Az 1918 óta működő Andrássy úti intézmény, a hajdani Modern Színpad Kabaré több átalakuláson ment keresztül, míg 1925 őszétől Wertheimer Elemér vezetésével ismét kabaréként működött. Páger első budapesti szerepe Török Rezső Egy vőlegény, aki hű című „valószínűtlen történetében” Pista, a vőlegény. Az este második felében Louis Verneuil Megcsallak, mert szeretlek című zenés bohózatában Gaston. A Zágon István átdolgozásában színpadra került darab másik két szerepét Fejes Teri és Csortos Gyula játssza.
Október 10-én új műsort mutatnak be. Az egész estét betöltő darab szerzője ugyancsak Török Rezső, műfaja parasztkomédia. A főszereplők: Dajbukát Ilona és Bársony István. Ebben Páger a szomszédot, Kistopány Pált játssza.
November 15-én újabb két egyfelvonásost mutatnak be, Békeffy László Gyorsan egy nőt című bohózatát és ismét egy parasztkomédiát, A lélekvándorlást, amelynek szerzője Móricz Zsigmond. Előbbiben dr. Szekeres Szigfridet, utóbbiban – amelyben ismét a népszerű Dajbukát‒Bársony házaspár szokásos parasztfiguráin mulat a közönség – a Szomszédot játssza. Ez a műsor az évad legnagyobb sikere, két hónapig megy telt házakkal.
Csupán 1931 januárjában kerül sor újabb premierre: ennek eredetileg csak az első darabjában, Török Rezső Magdaléna című komédiájában játszik Páger. A műsor második felében Lengyel Menyhért Tihamér című vígjátéka látható Bajor Gizivel és Ráday Imrével. A Págernél hat évvel fiatalabb Ráday pályája gyorsabban haladt előre, és már németországi filmszerepeivel is nevet szerzett magának, amikor Wertheimeréknél vendégszerepel. De a Magdaléna-beli szerepétől kénytelen egy időre megválni, mert anyaszínházában, a Magyar Színházban várja új feladat. Bajor kívánságára Páger veszi át Beretvás Jenő szerepét, aki női ruhában egy hálókocsi felső ágyán lapulva kíséri el szerelmét a Riviérára. Amikor Ráday szabaddá válik, visszaveszi az álruhás szerelmest a Pesten jóformán még teljesen ismeretlen Págertől.
Az évad utolsó bemutatójára 1931. április 21-én kerül sor. Török Rezső A kis rongyos című egyfelvonásosában karakterszerepet játszik: egy öregurat, és ezzel búcsút is vesz első fővárosi munkahelyétől. Wertheimerék nem hosszabbítják meg a szerződését.
A következő évadtól a Magyar Színház tagja. Ez a fordulat Bárdos Artúr támogatásának köszönhető, aki éppen nem színházigazgató, csupán Juhl Marcell igazgató művészeti tanácsadója. Mégis joggal tekinti sok más között őt is a felfedezettjének. Visszaemlékezésében így ír: „Págert Szegeden láttam először, táncos-komikus operett-szerepben. Ott nagyon népszerű színész volt. Nekem az tűnt föl benne a legkellemesebben, hogy nagy közvetlenségében szinte nem is színésznek hatott; inkább egy úr volt az utcáról vagy a kávéházból. A Magyar Színház társulatának összeállításánál az első helyre írtam fel a nevét, de a »színház ura« nem szerződtette; persze később rájöttem, hogy éppen ezért.” Alighanem ezek a mondatok jellemzik a legpontosabban Páger egész színészi egyéniségét. Közvetlen természetességében mindig volt valami „civil”, valami nem színpadias létezés, amitől úgy tűnt, mintha a mindennapi életből lépett volna át a színpad festett, elképzelt, mesterségesen létrehozott világába.
1931. október 16-án kerül sor az első premierjére a Magyar Színházban, Vaszary János Zöld bárány című zenés játékában, amelynek alcíme és műfaji meghatározása „egy operett előkészületei három felvonásban”. Páger bonvivánként mutatkozik be a fővárosban, partnere Lázár Mária, akihez szerepe szerint eleinte színlelt szerelemmel közeledik, majd a végén természetesen tényleg egymásra találnak.
November 21-én van a következő bemutatója, László Aladár Becsületes megtaláló című vígjátéka, amelynek főszereplőjét a szerző ezekkel a profetikus szavakkal ajánlja a közönség figyelmébe: „A becsületes megtaláló szerepében egy fiatal színészre, Páger Antalra fog felfigyelni a közönség. Azt hiszem, nem a szerző elfogultsága, ha erre a rokonszenves, zamatos beszédű és nem mindennapi tehetségű fiatal színészre azt mondom, hogy benne látom az új Liliomot.”
A darab és Páger valóban szívélyes fogadtatásban részesül, de a Magyar Színház összeomlik. Páger gyorsan odébbáll; elfogadja a Király Színház meghívását, ahol Kiszely Gyula és Halász Gyula Miss ismeretlen című operettjében játszik. Ő Fox, a „Mindent tudunk” nyomozóiroda vezetője. Bárdos közben ismét a Belvárosi Színház igazgatója, leszerződtetné Págert, de még egy szerep vár rá munkahelyén: Harvey-t játssza Vaszary János Angyalt vettem feleségül című vígjátékában. Az évad végén azonban átszerződik Bárdoshoz. Első szerepe Lakatos László Magas cé című vígjátékában Both Milán.
Ezt követi 1933. január 13-án az erdélyi Székely Mózes A térkép című drámájának Prefektusa, amelyre Bárdos Artúr úgy emlékezik, hogy „rendkívül érdekes, megkapó alakítást nyújtott, mégpedig egy bonyolult lelkiségű, intellektuális szerepben.”
Az elszakított erdélyi területek súlyos kérdései után az akkor még Gáspár Miklós álnéven író Gáspár Margit Rendkívüli kiadás című drámájában Lukács szerkesztő. Az 1933. február 3-i bemutatót hamarosan követi egy vígjáték, Vaszary János Házassággal kezdődik című darabja. Az évad utolsó bemutatójában, Kádár Miklós Magdát kicsapják című tragikomikus játékában a férfi főszerepet, Alfrédet játssza.
A nyári szünetben visszatér egykori szerepköréhez: a Budai Színkörben Erdélyi Mihály operettjében, a Fehérvári huszárokban látható Gacsaj Pesta szerepében, vagyis táncoskomikusként. De még a következő évad elején is vendégsztárként lép fel egy alkalmi vállalkozásban, az egykori Dreschler kávéházban működő kabaréban, Kellér Dezső egyfelvonásos operettjében. A rövidéletű vállalkozás után a Pesti Színházban vendégeskedik Bródy István Áprilisi vőlegényében, Dr. Varga Péter szerepében.
A Zárt tárgyalás című filmben Tasnády-Fekete Máriával (Képes Sport, 1940)
A Belvárosi Színházban csak 1933. október 21-én van a következő bemutatója; Békeffi István első vígjátékát, a Kozmetikát játsszák – Bárdos Artúr szerénykedő megfogalmazása szerint – „szép sikerrel”, Titkos Ilonával, Turay Idával és Págerrel. Ezt követi 1933. november 13-án Páger igazi kirobbanó sikere, a Helyet az ifjúságnak, Paul Vulpius vígjátéka, amellyel – ugyancsak Bárdos szavaival – „fennállása óta a legnagyobb előadásszámot érte el a Belvárosi Színház.” A szerző neve egyetlen irodalmi lexikonban sem található. Ugyanis álnév. Mögötte Fodor László és Lakatos László társszerzők rejtőznek. Ők úgy szerepelnek a plakáton, mint „magyar színpadra alkalmazók”.
Páger játssza a főszerepet, Boronkay Györgyöt. Ő is egyike a harmincmillió európai munkanélkülinek. Ő az, aki helyet követel az ifjúságnak és persze elsősorban saját magának. Úgy lesz belőle bankhivatalnok, hogy talál egy üres íróasztalt, és letelepszik mellé. Gátlástalanul kikönyököl magának mindent, amire vágyik. Nemcsak állása lesz, de a bankvezér (Góth Sándor) lányának (Muráti Lili) kezét is megkapja. „A pesti sikernek jelentős tényezője volt Páger Antal is, aki hallatlan, mindent elsöprő dinamikával gázolt át a karrierje elé tornyosuló akadályokon” – emlékezik Bárdos Artúr.
Szereplistáján divatba jönnek a szélhámosok, karrieristák. Ő az ügyeletes alacsony sorból érkezett, erőszakos, mindenre képes önmegvalósító. Szélhámost játszik László Aladár Egy nő, akinek múltja van című darabjában, Meller Rózsi Írja hadnagyában és Fodor László bűnügyi komédiájában, az Egy asszony hazudikban.
Az esernyős király, Ralph Benatzky zenéjével többek közt azért lehetett kiemelkedő esemény Páger számára, mert ebben az előadásban találkozott először színpadon példaképével, Rátkai Mártonnal, aki Lajos Fülöpként énekelt egy bájos kuplét az esernyőről, Páger pedig Percy d’Avencourt grófként bámulhatta királlyá koronázott mesterét. A sikert Zilahy Lajos Úrilány című vígjátéka követte, amelyben Brigit, a gazdag aranyifjút játssza, aki a nőies nevet Lomb Benedek Imre Gábor István helyett rövidítésként használja, és egy császári és királyi kamarás kissé ütődött gyermeke.
Újabb fontos állomás Páger pályáján a Szent Johanna Dauphinje, 1936. február 8-án. „Meglepetése volt az előadásnak Páger hülye és okos, mulatságos és megható Dauphinje” – írja Bárdos, nem említve, hogy a szerepet már Szegeden is játszotta. Hevesi Sándor így ír az előadásról szóló kritikájában: „Páger Antal játssza a Dauphint, s nem az a csoda, hogy kitűnően játssza, hanem hogy még ilyen szerepben is kitűnő. Színészi fantáziája és sokoldalúsága az, ami ebben a beretvaélen járó szerepben hihetetlenül megkapja az embert.” Az előadás kivételes színházi esemény, és elsősorban Bulla Elma hatalmas sikere a címszerepben, de a kritikák Páger alakítását szinte vele azonos súllyal értékelik. Galamb Sándor például valóságos és tömör műleírást hagy róla az utókornak: „Kicsit ferdevállú, tipegve-topogva lépkedő, satnya alakot mutat be. Hangja néha kamaszosan kétfelé vásik. Félénk természetű, de bizonyos önelégültséggel élvezi fanyar humorát.” Hasonló precizitással idézi fel Páger Dauphinjét ifjú Bárdos Artúr feljegyzése: „Testileg satnya. Ferde vállú, viselkedése inkább kamaszhoz illő, mint egy 26 éves emberhez. De csöppet sem közönséges, nem is ostoba; merész humora van. Ócska, az udvaroncoktól elütő, zöld ruhát visel.”
A következő szerepe a Belvárosi Színházban Gáspár Margit (azaz még mindig Gáspár Miklós) Mindennek ára van című vígjátéka 1936. április 11-én. Ebben egy öreg, bajuszos irodakukacot játszik. Zsiga bácsi ugyan még csak ötven éves, de többnek látszik. Nyáron a Budai Színkörben haknizik, Buday Dénes Csárdás című operettjében. Ő a bonviván, gróf Vécsey László, a primadonna pedig Honthy Hanna. Nagy szerelmi kettősük hamarosan majd egy évtizedre sláger lesz: „Nem tudok hinni magának, mert megcsalt a nyár…” Ez a Horváth-kerti színház utolsó premierje. Több mint száz előadást ér meg. Utána lebontják az épületet.
Páger az új évadot egy divatos amerikai író, Francis Marion Crawford számtalan bestsellerének egyikéből, az Udvari páholyból készült zenés játék főszerepével kezdi. Most játszik először együtt második feleségével, Komár Júliával, aki egyelőre még a Juliska keresztnevet használja. 1933. május 16-án kötöttek házasságot. A Komár család nászajándéka az a svábhegyi telek, amelyen hamarosan felépül Págerék villája a Tamás utca 16/a szám alatt.
Az év végén Bókay János Megvédtem egy asszonyt című darabjában játssza a lovagias ügy kezdeményezőjét, Boray Pétert. Ezt követően rendezőként is bemutatkozik Budapesten. Kollár Béla Egymillió pengőjét állítja színpadra. A főszerepeket Bulla Elma, Páger és Komár Juliska játssza. A történet arról szól, hogy Wéber Lajos fűszerkereskedő egymillió pengős örökségét kínálja fel szíve választottja, egy szépséges fiatalasszony egyetlen csókjáért. A csábító ajánlat lázba hozza az áhított nő egész családját. Addig szövögetik a terveiket, amíg csereházasság jön létre: a fűszeres nemcsak egyetlen csókot kap a pénzéért, hanem az egész asszony az övé lehet. A főhős végül rádöbben, hogy nem is a szépasszonyt szereti, hanem a kis cselédlányt.
Néhány kudarc és félsiker után, alig két héttel az Egymillió pengőt követően és kilenc évvel a szegedi premier után, 1937 tavaszán elérkezik Páger számára a másik nagy siker, a Liliom. A darab nem a Belvárosiban, hanem a társintézményben, a korábbi Renaissance-ban, a Nagymező utcai Művész Színházban kerül színre. Nem nehéz rájönni, hogy Bárdos Artúr miért döntött a Molnár Ferenc-bemutató mellett. Ez egy csendes hadüzenet a Vígszínháznak, amelynek mindeddig előjoga volt a darabra. Itt volt az ősbemutató 1909-ben, és a közönség mindeddig ennek a színháznak a tulajdonaként tekintett a ligeti hintáslegény történetére. Emlékiratában Bárdos ennyit ír az előadásról: „Egy új Liliom-előadást is bemutattunk ebben az évben, Pünkösti Andor rendezésében, Págerrel, Dajka Margittal, Rátkaival, Vidor Ferivel, Komár Juliskával. Megannyi kitűnő figura: teljes indokolás egy Molnár-repríz számára. A nagy meglepetés itt Dajka Margit megkapóan monumentális, kemény terméskőbe faragott Julikája volt.” Sem Páger alakítására, sem a rendezésre nem tér ki egyetlen szóval sem.
Talán Bárdos hozzáállása a Liliom előadásához volt az utolsó csepp a pohárban Páger számára. A következő, 1937/38-as évadban elhagyja Bárdos színházait, és úgy dönt, hogy ezután vígszínházi színészként folytatja a pályát.
Egy későbbi interjú szerint horribilis gázsiért.
A vígszínházi színész
A Vígszínházban Laurence Housman Victoria Regina címmel játszott három egyfelvonásosának Albert hercegeként mutatkozott be. A partnere Tolnay Klári volt. Ezt követte Paul Armont és Leopold Marchand Szabó a kastélyban című zenés vígjátéka. A móka a gazdagok és a szegények kibékíthetetlen viszonyáról szól. Adolphe Hortigan (Páger) szabómester azért jön az előkelő kastélyba, hogy behajtson egy kifizetetlen számlát. De a dúsgazdagnak látszó család valójában koldusszegény. Hogy elkerüljék a botrányt, a vendégek előtt arisztokrata rokonként mutatják be a jövevényt, aki hallani sem akar a csalásról. Ám őszinteségével és talpraesettségével mindenkit levesz a lábáról, és újabb rendeléseket vesz fel a társaság tagjaitól. Páger játszótársai: Honthy Hanna, Komár Juliska, Ajtay Andor és még sokan mások.
A színház vezetői gálánsan azt is felajánlják, hogy Páger lépjen kapcsolatba Hunyadi Sándorral, akivel új darabot szándékoznak íratni. Ez a darab a Bors István. A történet azt sugallja, hogy a szolganépek között felcseperedett fattyú életrevalóbb, mint az úri jólétben nevelkedett, született előkelőségek. Hunyadi, aki maga is „fattyú” volt, Bródy Sándor és Hunyady Margit színésznő törvénytelen fia, egész életében szenvedett ettől a bélyegtől. Bors István történetét két évvel később filmre is feldolgozta, és halála előtt nem sokkal regényt írt a sorsáról A fattyú címen. A dráma, a film és a regény egyaránt arra figyelmeztet, hogy az igazi tehetséget kell támogatni, és nem törődni a születése és a származása körülményeivel. A színpadi változat bemutatója – Hegedűs Tibor rendezésében – 1938. február 26-án volt a Vígszínházban.
Hogy a darab előkészületeiben milyen mértékben vett részt a címszerepre készülő Páger, arról csak évtizedekkel később beszél egy interjúban, amikor rajta kívül senki nincs már a történet szereplői közül az élők sorában. Tehát nyilván eltúlozza „dramaturgiai” szerepét a darab létrejöttével kapcsolatban. Ez azonban bocsánatos bűn. Mindenesetre személye szorosan összefonódott a köztudatban az igáskocsis alakjával, aki törvénytelen apjától szép summát örököl, beköltözik a kastélyba, pert nyer a család többi tagjával szemben, és nagyobb úr lesz a született uraságoknál.
Az évad legnagyobb sikere azonban mégsem a Bors István, hanem Csathó Kálmán Fűszer és csemegéje, amelyben Páger ifjabb Pammer Aladár, a kényelemben felnőtt unoka, aki szégyelli nagyapja (Somlay Artúr) mesterségét, a fűszerkereskedést. Az 1938. március 20-i bemutatót Edouard Bourdet Fehér és fekete című vígjátéka követi, amelyben a gyáva Eugéne-t játssza.
Szabad a pálya
Ezután nem köti le magát egyetlen színházhoz se. Csakis szerepekre szerződik. Először éppen a Nemzeti Színház Kamaraszínházában játssza el a szerző rendezésében Bókay János Feleség című színművének főszerepét, Zoltánt. Partnerei Bajor Gizi (Anna), Rajnay Gábor (Géza) és Lukács Margit (Helén). Ez Páger egyetlen szereplése a Nemzeti Színháznál. A darab kétszáz alkalommal kerül közönség elé.
Közben megkezdődik a színházak élén is a „zsidótlanítás”. A Vígszínház igazgatója Jób Dániel helyett Harsányi Zsolt lesz, és Bárdos Artúr is elhagyni kényszerül a Belvárosi Színházat. Amikor Páger visszamegy vendégszerepelni egykori sikerei színhelyére, már a Nemzeti Színház korábbi titkára, Patkós György vezeti az intézményt. A feladatra teljesen alkalmatlan fiatalember akaratlanul is fontos szerepet játszik Kodolányi Földindulás című drámájának színpadra kerülésében.
A különös történet azzal kezdődik, hogy a Nemzeti Színház titkáraként kezébe kerül egy fiókban heverő darab, amelynek címe: Megkondulnak a harangok. Szerzője Erdős László fogorvos, akit a színház kiváló dramaturgja, Szűcs László ajánlott az igazgató, Németh Antal figyelmébe. A darab izgalmas témát boncolgat, az ormánsági egyke-problémát próbálja meg ügyetlenül színdarabbá alakítani. A színház – három évig tartó reménytelen próbálkozások után – úgy dönt, hogy lemondanak a műkedvelő szerző további tevékenységéről, és felkérik Kodolányi Jánost a téma újbóli feldolgozására. Kodolányit régóta foglalkoztatja az egyke-kérdés. Erdős darabjának hatására megírja a Földindulást, amelynek aktuális mondanivalója az, hogy a gyermekáldás korlátozása nem egyszerűen magánügy, hanem a nemzet életébe hasító súlyos probléma. Patkós az íróasztalfiókban talált gépelt kéziratot – amely már Kodolányi darabja – magához veszi. Ez az egyetlen kész terve az ölébe pottyant Belvárosi Színház programjához.
A tehetős Böbék Samu házában jóformán cselédsorban dolgozik Kántor János, a veje (Páger). Feleségével együtt még egy gyereket szeretnének, de az ormánsági gazdamorál szerint elég egy gyerek, mert így a vagyon az örökösödés után egyben marad. Ezért Böbékné közbenjárására megszüntetik a terhességet. Az asszony kis híján belehal a tiltott műtétbe. Az orvos szerint többé nem lehet gyereke. A helyzet akkor válik igazán tragikussá, amikor kisfiuk, Józsika vízbe fullad. János elhagyja a Böbék családot, és az italhoz menekül. Végül visszatalál feleségéhez, az örökségből kitagadva napszámosként éli az életét, majd a korábbi diagnózist megcáfolva az asszony mégis teherbe esik.
Illés Endre kritikájában Munkácsy-képekhez hasonlította Kodolányi sötét tónusú darabját. „A Földindulás végre dráma vagy gyengébb pontjaiban legalábbis zsánerkép. De mindenképpen szép, nemes írás. A Belvárosi Színház előadása lelkes, keményen összefogott – írja befejezésül. – Különösen a férfiak. Páger Antal, Mihályffy Béla, Boray Lajos – igen jók. Hosszú Zoltán, a rendező egyszerre tudja szolgálni a színpadot és az írót.”
A Földindulás bemutatója 1939. október 20-án volt, és az évad kirobbanó sikere lett. Összesen kétszáznegyvenszer játszották.
A színészkamara felállítása (1938) után a Magyar Színház igazgatóit is elbocsájtották. 1940/41-ben Csathó Kálmán veszi át a vezetést, majd egy év múlva – Új Magyar Színház néven – vitéz Bánky Róbert lesz az igazgató. Még Csathó igazgatása alatt kerül színpadra Fekete István Hajnalodik című drámája Páger főszereplésével. A Bogáncs, a Tüskevár, A koppányi aga testamentuma és sok más későbbi népszerű regény írója 1945 után sokáig nem kapott publikálási lehetőséget, amiért ezt a darabot megírta. A Hajnalodik arról szól, hogy Pop Szabin, a félig magyar, félig román orvos (Páger) két nő szerelme között vívódik. Egyikük a félig szintén román Szilvia, a másik a magyar Berényi Anna. A történet 1918 őszén kezdődik Nagyváradon, majd tíz évvel később folytatódik, és végül 1940 októberében, vagyis az akkori jelenben ér véget. Erdély huszonkét esztendejének történelme zajlik a néző szeme előtt. A darabot 1940. november 10-én mutatták be.
1941. február 15-én az egykori Wertheimer Kabaré helyszínén, az Andrássy út 69-ben lép fel Páger. Az Andrássy úti Színházat akkor éppen Vaszary János igazgatja. Itt Páger Henri Decoin Ne játssz a szerelemmel című féltékenységi drámájában látható. Az első felvonás végén Pierre, a férj akar öngyilkos lenni, a másodikban a feleség. Ez utóbbi azért, mert férje kigyógyult a féltékenységből. Ezért a harmadik felvonásban a férfi megpróbálja elhitetni oldalbordájával, hogy még mindig halálosan féltékeny.
Május 1-jén Claire Trask darabjában, az Egyszer megcsallak című vígjátékban játszik Páger a Magyar Színházban – a darab kissé szelídebben foglalkozik a féltékenység témájával. Ebben szó sincs öngyilkossági kísérletről. November 15-én a Pesti Színházban vendégszerepel Páger Keith Winter Tűzvész című darabjában. Egy rendkívüli képességekkel megáldott virtuózt játszik, akiben a betoppanó nőrokon felébreszti a szenvedélyt. A végén persze minden jóra fordul, ahogy a háború borzalmait feledtetni próbáló bestsellerek többségében illik. Mert a színházakat irányítók többsége úgy gondolja, hogy a nehéz időkben az emberek szórakozni vágynak.
Ezzel azonban Vaszary János nem ért egyet. Korábbi szórakoztató szerelmi vígjátékai után most először jelentkezik súlyos drámával. Az 1943-ban bemutatott Egy nap a világ – Muráti Lili és Páger főszereplésével – lett az általa igazgatott Andrássy úti Színház legtöbbet játszott darabja. A szentimentális dráma első felvonása egy légoltalmi pincében játszódik. Ide jön le szmokingban Tamás (Páger), aki egyenesen a frontról érkezett haza két hét szabadságra. Mária (Muráti) önkéntes ápolónő, akit a férfi vacsorára invitál. Megpróbálja vigasztalni a férfit, akit menyasszonya elhagyott, amíg ő a fronton harcolt. Vacsora után a Moulin Rouge-ba térnek be. A harmadik felvonás hónapokkal később játszódik. Megtudjuk, hogy Mária annak idején együtt töltötte az éjszakát Tamással. A tisztiszolga elhozza Tamás óráját: ez az egyetlen, ami megmaradt a férfiból. Máriát régi udvarlója (Bilicsy Tivadar) operába viszi, majd beülnek a Moulin Rouge-ba, ahol az egyik asztalnál a halottnak hitt Tamás üldögél. Elutasítóan viselkedik az asszonnyal, és kijelenti, hogy Mária nem jelentett számára mást, mint egy egyéjszakás kalandot. A vérig sértett Mária elrohan, majd kisvártatva visszatér a megőrzött karórával. Tamás éppen indulni készül. A ruhatáros (Vaszary Piri) hozza a férfi kabátját és a két mankóját. Mária zokogva borul Tamás nyakába.
1943. november 17-én volt Páger utolsó színházi bemutatója az emigrációja előtt. Kerecsendy Kiss Márton bicskei néptanító, Páger felfedezettje írta, a címe: Az első. A premierre az Új Magyar Színházban került sor.
Szabó Imre, fiatal asztalosmester felesége, Lidi meddő, de nagyon szeretne gyereket. Ezért Piroskát, a szép summáslányt csecsemőjével együtt befogadja a házukba. Nem tudja, hogy a gyerek apja nem más, mint az ő férje. Az asszony orvoshoz fordul, hogy megoperáltassa magát. A vizsgálat kideríti, hogy a műtét végzetes lehet az asszony számára.
A bemutatóról az Egyedül Vagyunk főszerkesztője, az egykori lelkes falukutató, Oláh György egész oldalas vezércikkben számol be. „Abban a nagyon realisztikus hűséggel ábrázolt asztalosműhelyben, ahol a darab első felvonása alatt Páger, a fiatal asztalosmester simít, gyalul, reszel, mér, méricskél, fűrészel, valóban egy új művészeti iskola szegletességeit gyalulják. Nevezzék ezt az irányt új realizmusnak, a félszázad előtti iskolához való visszatérésnek, vagy akárminek, gúnyolódjanak fölötte nyugodtan, az elnyomásból felszabaduló egészséges magyar ösztönök megérzik, ez mégiscsak új világ. […] Ezen a kinyitott műhelyablakon valóban közelebbről néz be a magyar élet ezer élő problémája, mint a legtöbb alkotásban, amit az utolsó évtizedekben igazi, irodalmi mélységek címén a deszkákra hurcoltak. […] Igazuk van a baloldali kritikusoknak. Az első néha olyan, mintha a magyar népdráma most visszafelé, Gárdonyi felé tenne néhány lépést. Egyszerűen és röviden: ez a mi hangunk, a magához tért keresztény magyarság hangja.”
Kerecsendy Kiss Márton darabjából 1944-ben film készült. Ez volt az utolsó magyar film, amelyet a háború befejezése előtt bemutattak.
A filmszínészi pálya első szakasza
Págert két évvel azután, hogy felkerült Budapestre, a film is felfedezi. Alig hogy a hangosfilm meghonosodott Magyar-országon, a harmadik játékfilmben megkezdi ismerkedését a nagy találmánnyal. Csókolj meg, édes! címmel 1932-ben Gaál Béla rendezésében három rövidfilm készül. Páger az első epizódban, Harsányi Zsolt Tik-tak című kabarétréfájában játszik, partnerei Somogyi Erzsi, Rózsahegyi Kálmán, Simon Marcsa és Gózon Gyula. Rögtön ezután kerül sor Székely István rendezésében a Piri mindent tud című fergeteges vígjáték forgatására Páger, Dayka Margit és Kabos Gyula főszereplésével. A fogadtatása majdnem olyan elementáris siker, mint az egy évvel korábban készült Hyppolité volt. Még ugyanabban az évben kezdik forgatni Fejős Pál filmjét, az Ítél a Balaton című balladai hangvételű drámai történetet, amely egy Balaton melléki faluban játszódó Rómeó és Júlia variáció Páger főszereplésével.
1934-ben készül el Bús-Fekete László 1921-ben bemutatott színművéből a Búzavirág Székely István rendezésében. Ebben Páger partnere Ágai Irén. A happy endes szerelmi történet egy vidéki kastélyban és Budapesten játszódik. Mellékszereplője Páger Székely István tízedik filmjének, az Emmynek, amely Rákosi Viktor regényének színpadi feldolgozásából készült. A Lengyel József által készített változatot 1932-ben mutatta be a Vígszínház. A történet egy huszárlaktanyában játszódó vígjáték a dzsentrivilág felhőtlen életéről. Ugyancsak másodrendű főszereplője Martonffy Emil Köszönöm, hogy elgázolt című, 1935-ben készült vígjátékának. A Lakner Artúr gyermek-operettjéből készült Édes mostohában már ismét főszereplő. Ugyancsak 1935-ben került filmvászonra Az okos mama című vígjáték, amelyben Törzs Jenő mellett megint másod-főszerepet játszik. A többszörös happy enddel végződő vígjátékban Páger partnere Komár Juliska. Az 1936-os Havi 200 fix Vadnai László egyfelvonásosának filmváltozata Jávor főszereplésével, Páger közreműködésével. Az Évforduló szintén 1936-ban készült. Ezúttal Páger a főszereplő, de Ráday Imre, Rajnay Gábor és Komár Júlia is látható benne.
Vaszary János vígjátéka a Rád bízom a feleségem, amelyben Páger játszótársai között van Erdélyi Mici, Ajtay Andor, Komár Júlia és Hajmássy Miklós. A színpadi változatot a Magyar Színház mutatta be 1930-ban. A filmet – Vaszary forgatókönyvéből és rendezésében – 1937 elején mutatták be. A Pesti mese Vadnai forgatókönyve, Gaál Béla rendezése. Páger partnerei Turay Ida és Mezei Mária.
A férfi mind őrült Gertler Viktor filmje Török Rezső regényéből, Jávor főszereplésével és Páger közreműködésével. A Hotel Kikelet kabarétréfa-szerű epizódokból összeálló vígjáték. Páger partnere ezúttal Tőkés Anna. Zilahy Lajos Úrilány című vígjátékából forgatták az Egy lány elindul című filmet. Az eredeti darab 1935 novemberében került színre a Belvárosi Színházban, ugyancsak Págerrel a főszerepben. A színpadon Mezei Mária, a filmen Szörényi Éva volt a partnere. Gaál Béla rendezte Vadnai László forgatókönyvéből Az ember néha téved című filmet, amelyet „a legléhább vígjátékként” reklámoztak. A történetben Páger tévedésből utcalánynak gondolja a menyasszonyát, Tőkés Annát, akit végül más vesz feleségül.
A Magdát kicsapják színpadi változata ugyancsak a Belvárosi Színházban került először színre. A tragikomikus ábrázolásra törekvő darab könnyű vígjátékká olvadt a filmvásznon, dupla happy enddel. Páger partnere ezúttal Tolnay Klári. Zsoldos Andor egyfelvonásosából készült a Döntő pillanat, amely tragikomédiába hajló filmdráma lett a színház világáról, hiteles helyzetekkel. Az 1938-ban készült filmben Páger partnerei Tolnay Klári, Ajtay Andor és Kabos Gyula.
Keleti Márton filmje, a Nehéz apának lenni vígjáték egy talált gyerek pótpapájává lett tanár viszontagságairól. Páger partnere Szeleczky Zita, Komár Júlia, Vízváry Mariska és mások. A Török Rezső regényéből készült Péntek Rézi szokványos karrier-vígjáték, a Meseautó utánzata. Az Azúr expressz Szántó Armand és Szécsén Mihály zenés vígjátékának filmváltozata Págerrel, Szeleczky Zitával, Básti Lajossal és Tolnay Klárival. Félreértéseken alapuló komédia egy nászút bonyodalmairól. A Beszállásolás – Págerrel, Szeleczkyvel, Kabossal, Kiss Manyival – szintén vígjáték, de a Felvidék déli részének visszacsatolása némi hazafias felhangot ad a történetnek.
Harsányi Zsolt regényéből és operettjéből készült a Rozmaring, amelyben ugyancsak valóságos sztárparádé segít a nem éppen bonyolult konfliktust kibogozni. A Fehérvári huszárok Erdélyi Mihály operettjének filmváltozata. 1938 végén készült el a Bors István átirata. Hunyady Sándor színművét Nóti Károly formálta át a filmvászonra. Az 1939 elején forgatott Szervusz, Péterben Páger kettős szerepben látható, partnere Simor Erzsi. A miniszter barátja – Bánky Viktor forgatókönyve és rendezése – némileg előképe a majd 1941 őszén elkészülő Dr. Kovács Istvánnak. A miniszter barátja Békeffy István színművéből készült, Páger két partnere Komár Júlia és Erdélyi Mici.
1939-ben készült és 1940-ben került közönség elé a Földindulás filmváltozata Cserépy Arzén rendezésében. A forgatókönyv az író, Kodolányi János és Patkós György munkája. A főszereplők részben a színpadi verzióéval azonosak: Eszenyi Olga, Kiss Ferenc és Görbe János. A nőnek minden sikerül esetében már a cím is sejteti, hogy szatirikus vígjáték. Páger partnerei Tolnay Klári, Szilassy László és Turay Ida. Az Erdélyi kastély 1940-ben készült Hunyady Sándor színművéből, Podmaniczky Félix rendezésében. A forgatókönyv írója Radványi Géza, Páger partnerei Tasnády-Fekete Mária, Timár József és Mezei Mária. „Igényes kiállítású, jól megírt dialógusokat is felmutató szórakoztató film” – írja róla Nemeskürty István.
Az 1940 nyarán készült Igen vagy nem három főszereplője Muráti Lili, Jávor Pál és Páger. A Hazajáró lélek Zilahy Lajos első filmrendezése, saját nagysikerű drámájának filmváltozata. A halott főhőst az 1923-as Nemzeti színházi ősbemutatón Pethes Imre, majd az 1938-as felújításon Timár József játszotta. A filmen Páger partnerei Karády Katalin, Somlay, Csortos és Kiss Manyi.
A Zárt tárgyalás Radványi Géza első magyarországi filmrendezése. Páger mellett Tasnády-Fekete Mária, Somlay és Timár játszik benne. A Beáta és az ördög György István rendezése Horváth Árpáddal írt forgatókönyvéből. Az apácáról szóló érzelmes történetben Páger mellett Szörényi Éva és Gábor Miklós látható. A Végre! már 1941-ben készült Vaszary János forgatókönyvéből, Farkas Zoltán rendezésében, Murátival, Págerrel és Somlayval. A Bors István témájához meglehetősen hasonlító András Bánky Viktor nyolcadik filmje, a főszereplők: Páger, Bordy Bella, Csortos és Timár József. A Szűts Mara házassága Zsigray Julianna azonos című regényéből készült Págerrel, Perényi Lászlóval, Simor Erzsivel és Szörényi Évával. A történetben két falusi földbirtokoslány férjhezmeneteléről van szó. Az Egy éjszaka Erdélyben Asztalos Miklós Alterego című színművéből készült Bán Frigyes rendezésében, és II. József erdélyi kalandjáról szól. Páger partnerei Nagy István, Szeleczky Zita és Lázár Mária.
A Háry János Págerrel és Dayka Margittal Kodály daljátékának első filmváltozata Bán Frigyes rendezésében. A Miért? Daróczy József első filmje Vaszary János forgatókönyvéből Págerrel, Muráti Lilivel és Hajmássy Miklóssal. A Doktor Kovács István Hunyady Sándor A hozomány című novellájából készült Fekete István és Páger forgatókönyvéből. Páger egy népből jött professzort játszik, aki parasztlányt vesz feleségül. A szűz és a gödölye Zilahy azonos című színművének feldolgozása saját, második rendezésében Csortossal, Págerrel, Bajor Gizivel és Karády Katalinnal. A történet egy nagypolgári család felbomlásának drámája. A Régi keringő jól bevált filmötletek felmelegítése Páger, Szörényi Éva és Szilassy László közreműködésével.
Az 1942-ben készült Szép csillag Móricz Zsigmond Betyár című regényének feldolgozása. Páger partnere ezúttal Fényes Alíz. A Házasság Vaszary János forgatókönyve és rendezése saját színművéből – Págerrel, Murátival és Perényi Lászlóval. „A magyar úri világot kritikusan ábrázoló, egyenetlen, bár igényes szándékú mozgókép; az egykorú kritika szerint a filmben sok olyasmi történik, amit magyar úriemberek sohasem tesznek” – írja róla Nemeskürty István. A Fráter Lóránd – Kalmár László rendezése – egy korábbi sikeres Jávor-film, a Dankó Pista gyenge utánzata Págerrel, Tőkés Annával és Ajtay Andorral.
Ha megpróbálunk magyarázatot találni Páger sorsának későbbi alakulására, abban feltétlenül fontos szerepet kell tulajdonítanunk az Őrségváltás című filmnek. Ez az a pont, amely már túl-ment minden megmagyarázható, vagy megbocsátható cselekedeten. Témája: egy magyar nagyvállalattól elkergetik a zsidókat, és helyükre talpig becsületes, igaz magyar embereket ültetnek. Erre utal a cím. További kommentár helyett elég idézni egy korabeli cikket: „A zsidóság bitorolta helyeket azok foglalják el, akiknek ebben az országban minden tekintetben az élen kell lenni: a magyarok… Mi tölti ki a filmet? A magyar türelme, jószívűsége… a zsidókérdésben Gömbös Gyula szólal meg a filmen. Szavaiban a magyar kezdeményező erő a keresztény magyarokhoz szól…”
Ha hinni lehet a szóbeszédnek, eredetileg nem is Págernek szánták a főszerepet. Először Timár Józsefet, majd Ajtay Andort kérték fel rá. Tímár állítólag leköpte a kézhez kapott forgatókönyvet. Ajtay kifinomultabb modorú ember volt, kevésbé nyersen reagált. Ő csupán összetépte. Ekkor került sor Páger megkeresésére, aki egyetlen szó nélkül elvállalta. Talán nem vette észre, hogy ez már a nemzetiszocializmus nyílt hirdetése? Ki tudja.
Pedig ezután az egyik legnagyobb siker következik Páger karrierjében: Daróczy József filmje, a Férfihűség. Egyfajta realista hitelesség látszata szinte tényleg hitelesítette a naiv mesét a néző szemében. Páger, Bulla Elma (a feleség) és Tolnay Klári (orvosnő, a főhős szerelme) kiváló alakítása tovább fokozta a közönség önmagára ismerését. A film a bemutató idején hónapokig társasági téma volt, illett tudni és beszélni róla, véleményt formálni a drámai konfliktus ügyében. És hasonlóan kiemelkedik az átlagból Cserépy László hatodik filmje, A harmincadik című, Kerecsendi Kiss Márton és Apáthi Imre forgatókönyvének nagysikerű megvalósítása.
A Szerető fia, Péter – Bánky Viktor 1942-ben készült mozija – Szabó Samu Aratás előtt című színművének feldolgozása, a Bors István-téma újabb felmelegítése. Erőteljes társadalombírálata miatt néhány hónapos forgalmazás után lekerült a műsorról. Az Aranypáváról (1943) az Actio Catholica ezt írta: „Bűnös szenvedélyek drámai rajza erkölcsileg is kielégítő megtisztulással”. A Fekete István forgatókönyvéből készült film főszereplője Somlay Artúr, Sulyok Mária és Páger. A Kettesben egy természetbe menekülő evezős (Páger) szerelmi története. Partnerei: Simor Erzsi és Hajmássy Miklós.
Az 1943 őszén készült Egy nap a világ Vaszary János színművének feldolgozása a szerző rendezésében. A szereplők azonosak a színházi bemutató résztvevőivel.
A filmtörténet és Páger utolsó háború alatt készült filmjét, Az elsőt ugyanazok hozták létre, akik egy évvel korábban A harmincadikat: Kerecsendi Kiss Márton, Apáthi Imre és Cserépy László. Páger partnere ezúttal Szeleczky Zita. A filmet 1944 őszén mutatták be. A tragikus események szinte elsöpörték. „A két főszereplő hitelesen és a magyar filmekben addig szinte sohasem ábrázolt módon állítja elénk azt a földhözragadt, szegény, kiutat nem lelő paraszti világot, melytől az Emberek a havason nemes pátosza is idegen” – állapítja meg Nemeskürty István. Ez volt az utolsó bemutatott magyar film 1945 előtt.
Ezzel jó időre le is zárul Páger hazai pályafutása. 1944 végén családjával együtt jobbnak látja elhagyni Magyarországot.
(Folytatjuk)
BALOGH GÉZA
Jegyzetek
1 Réti L. Pál (1862‒1942) ügynöksége 1882 óta működött állami támogatással. Feladata szerződésközvetítés, tehetségkutatás, vendégjátékok, turnék szervezése volt.
2 Wertheimer Elemér (1889‒1967) színigazgató, színházi vállalkozó. 1923-ban megvásárolta az Andrássy út 69. szám alatt a jelenlegi Budapest Bábszínház helyén működő helyiségeket, és 1937-ig kabaréként működtette. Ezután a Nemzeti Színház Kamaraszínháza lett.
3 Korábban a Nagymező utcai Művész Színház gazdasági vezetője.
4 Bárdos Artúr: Játék a függöny mögött, Budapest, 1942. 141. o.
5 László Aladár (1896‒1958) író, újságíró. Novellákkal, regényekkel kezdte pályáját, de igazi sikereit bohózataival aratta. 1938-tól az Egyesült Államokban dolgozott színpadi szerzőként és forgatókönyvíróként.
6 Kiszely Gyula (1900‒1973) zeneszerző, rendező.
7 Halász Gyula (1871‒1969) újságíró, szerkesztő, Brassai (Halász) Gyula (1899‒1984) festő- és fotóművész édesapja.
8 Székely Mózes (1805‒1862) erdélyi filozófus, író, unitárius püspökhelyettes, Hegel tanainak követője.
9 I. m. 141. o.
10 Bródy István (1882‒1941) színpadi szerző, fordító, rendező. Számos operett és zenés vígjáték szövegírója. A Révay utcai Pesti Színház megteremtője, igazgatója.
11 Fodor László (1896‒1978) író. Sikereit bravúros színpadtechnikára épülő vígjátékaival aratta. 1932-ben az Egyesült Államokba költözött.
12 Lakatos László (1881‒1944) író, újságíró. 1939-ben emigrált. Franciás hangulatú színdarabjait magyar és külföldi színházak rendszeresen játszották.
13 Játék a függöny mögött, 151.o.
14 Ralph Benatzky (1884-1951) morvaországi születésű osztrák zeneszerző, számos operett, zenés játék és filmzene komponistája.
15 I.m. 163.o.
16 Hevesi Sándor: Shaw, a megfordított Shakespeare. Színházi Élet, 1936. 7.sz.
17 G.S.: Szent Johanna. Shaw G.B. színműve a Belvárosi Színházban. Magyarság, 1936. február 9.
18 Bernard Shaw: Szent Johanna. Rendezői példány. Idézi Gajdó Tamás: Az új színpad művésze. Bárdos Artúr pályaképe. Veszprém, 2002., 185-186. o.
19 Francis Marion Crawford (1854‒1909) amerikai író, több mint negyven szórakoztató, romantikus regény szerzője.
20 Komár Júlia (1912‒1976) számos vidéki és fővárosi színház tagja. 1944 végén férjével és két lányukkal külföldre távozott, 1949-től 1954-ig az Argentínai Magyar Színház tagja. Páger hazatérése után elváltak.
21 Bókay János (1892‒1961) író, költő. A harmincas és a negyvenes években számos sikeres színművét játszották.
22 Kollár Béla (1902‒1990) író, újságíró. A harmincas évek közepén Argentínába emigrált.
23 Bárdos Artúr: Játék a függöny mögött, 189. o.
24 Laurence Housman (1865‒1959) angol drámaíró. Számos színműve mellett monográfiákat, meséket, politikai eszmefuttatásokat is írt.
25 Paul Armont (1874‒1943) oroszországi születésű, olasz származású francia író. Számos sikeres bulvár komédiáját társszerzőkkel - többek közt Leopold Marchand-nal - írta.
26 Edouard Bourdet (1887‒1945) francia színműíró, 1936-tól 1940-ig a Comédie Française igazgatója. A harmincas években számos darabját játszották hazánkban.
27 Fric-frac, 1936
28 Patkós György (1906‒?) színházi titkár, játékmester. 1944-ben megírta a Negyedíziglen című propagandafilm forgatókönyvét.
29 Illés Endre: Földindulás – Kodolányi János drámája a Belvárosi Színházban, in: Krétarajzok, Budapest 1970. 451. o.
30 Vitéz Bánky Róbert (1894‒1979) színész, színházigazgató. 1941-től 1944-ig az Új Magyar Színház élén állt, 1952-től több vidéki színház tagja volt. Az egyik legjobb vidéki igazgatóként tartották számon. Fiai, unokái valamennyien a színészi pályát választották.
31 Henri Decoin (1890‒1969) francia filmrendező, forgatókönyvíró, vígjátékszerző
32 Kerecsendy Kiss Márton (1917‒1990)
33 Oláh György (1902‒1981): Az első. Az új Páger-bemutató. Egyedül Vagyunk, 1943. november 22.
34 Fejős Pál (1898‒1963) már a húszas években jelentős filmeket készített. A szakirodalom a hangos korszak első éveinek jelentős alkotójaként tartja számon. A harmincas évek végén felhagyott a filmezéssel, régészettel foglalkozott. Számos tudományos munkát publikált.
35 Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő, Budapest, Magvető Kiadó, 1983. 711. o.
36 Bordy Bella (1909‒1978) táncosnő, balettpedagógus, 1932-től az Operaház magántáncosa. Korának népszerű karaktertáncosa, több filmszerepben és színdarabban is sikeresen szerepelt.
37 Nemeskürty: i. m. 727. o.
38 Magyar Film, 1942. augusztus 8.
39 Nemeskürty: i. m. 606. o.
