A színház az egyik legkomplexebb művészeti ág  – ezért is foglalkozunk időről időre a társművészetekkel; talán könnyebb e komplex hatás megragadása az összetevők sajátosságainak behatóbb ismeretében. Számos színházi alkotó indult más területről, ilyen a látványtervező Bagossy Levente, aki reklámgrafikus, tervezőgrafikus végzettséggel lett keresett díszlettervező, nagy sikerű színházi előadások látványvilágának megteremtője. Mint István Mária tanulmányából kiderül, a nagy elődök esetében nemegyszer fordított volt az út, a színháztól vezetett a designig, az ipari forma- vagy éppen a divattervezésig. 

Egy múzeumban természetesen a vizualitás a meghatározó, ám a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum amellett, hogy két jelmeztervező, Juhász Katalin és Papp Janó munkáinak adott teret –  amelyek ekként kiállítási tárgyakká lettek –, egy bábszínházi ősbemutató, Fabók Mariann előadásának is helyszíne. Fabók Mariann egy másik előadása kapcsán a magyarországi bábszínházak szokásos kecskeméti találkozójáról beszámoló Balogh Géza így összegzi az élményt: „Fabók Mariann mindent tud a színházról és a bábszínházról”. Ahogyan Gabnai Katalin is, akinek Színházas könyve a miskolci múzeum törekvéseihez hasonlóan minél szélesebb közönségréteget próbál a maga eszközeivel bevezetni a színház világába, megnyerni e művészeti ág számára. „Tanítványa” volt többek közt Novák János, a Kolibri Színház igazgatója is a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, akinek készülő könyvéből több számban közöltünk részleteket – a sorozatot a Dajka Margitot megidéző emlékekkel zárjuk, aki a Bors néni címszereplőjeként mindenki játszótársa tudott lenni. Ebben az értelemben „one man show” Pálffy Tibor alakítása A fösvény sepsiszentgyörgyi előadásának Harpagonjaként, s a személyiség ereje teszi „a nyugati világ bajnokává” Synge hősét, Christy Mahont is, akit éppen Pálffy alakított igen emlékezetesen néhány éve a Tamási Áron Színházban. A szatmárnémeti Harag György Társulat előadásában Mahont most Egger Géza játssza, aki az idei kisvárdai fesztiválon nemrégiben Teplánszky Kati-díjat kapott alakításáért. 

Nem ilyen jellegű show sztárja Pál a Magyar zombi című Tasnádi István-darabban, amelyet legutóbb a Komáromi Jókai Színház mutatott be Bagó Bertalan rendezésében.

Néhány száz évvel korábbi Goldoni falusi „életképe”, a Chioggiai csetepaté, amely az évad második felében Kecskeméten volt látható. De nem idegen a nevetés Bodó Viktor „társadalmi túlélőshow”-jától sem a Szputnyik Hajózási Társaság és a Nemzeti Színház közös előadásában, jóllehet a téma cseppet sem vidám. Mégis a remény színházának tetszik, amennyiben európai léptékű.

SZŰCS KATALIN ÁGNES