A miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum nemcsak gyűjti, feldolgozza, majd az érdeklődők számára bemutatja a város színháztörténeti emlékeit, de az állandó kiállítás mellett olyan időszakos tárlatokat és programokat is szervez, amelyeken megelevenednek a színpadi lények, megszólalnak a szépséges és félelmetes mesefigurák, énekelnek a fából faragott álomdívák, és kedvükre cincognak az egerek – Thália templomának egerei.

A mumusoktól a dementorokig

Juhász Katalin nagyszabású színházi előadások – komoly drámák, fergeteges vígjátékok, operaházi bemutatók, táncjátékok – díszleteit, jelmezeit tervezte már az ország különböző színházaiban, így Miskolcon is, ahol ráadásul – a gyermekelőadások sorozatának köszönhetően – kedvére szárnyalhat a fantáziája. Ő álmodta meg például azokat a színpompás mesevilágokat, amelyekben megjelentek A kis herceg, a Csizmás Kandúr, a Hamupipőke, a Micimackó, a Lúdas Matyi, a Mumus, A mindenlátó királylány, az Óz, a nagy varázsló hősei. Új, fantáziadús, rafináltan varázslatos tereket teremt emberek, állatok, királyok, „kerálnék”, szegénylegények, mindenféle szörnyek, szépséges tündérek, jóságos, valamint gonosz boszorkányok és egyéb furcsaságok számára. A legtöbb előadás már rég nincs műsoron, az idei évadnak is vége, a színészek lesminkeltek, a díszletek, jelmezek raktárba kerültek. De szerencsére Juhász Katalin olyan részletgazdag látványterveket, ötletteli díszletmaketteket, csipkefinom kosztümöket készített, hogy a színészmúzeumban rendezett kiállításán tovább élhettek ezek a mesék, és arra csábítottak, hogy folytatódjanak vagy megváltozzanak a történetek, és kalandos mesetúrára induljanak a gyerekek.

Mikita Gábor, a múzeum vezetője két programot is ajánlott Juhász Katalin MUMUSország című tárlatához. Az egyik címe: Bátorságpróba – Fantázialények a mumusoktól a dementorokig. A rendhagyó órákon arra biztatták a játékos kedvű kisdiákokat, hogy bátran induljanak a mesék ijesztő lényei nyomába. A dramatikus játékok, előadás- és filmrészletek, a kiállításon bemutatott jelmezek, kellékek, makettek abban is segítették a gyerekeket, hogy rájöjjenek: nem is (olyan nagyon) ijesztőek a meseszörnyek, és legyőzhetőek a mindennapi félelmek. 

A másik óvodásoknak, kisiskolásoknak ajánlott program a Mesetúra az Óperenciától a Mumusországig. Ezeken a foglalkozásokon a Juhász Katalin tárlatán is szereplő hat mese valamelyikének a világában kalandozhattak a gyerekek. 

A Pomádé király új ruhája, a klasszikus Andersen-mese alapján írt Ránki György-opera nem szerepelt az ajánlott „túraútvonalak” között. Pedig szerepelhetett volna: 2008-ban Budapesten az Operaházban, az idén pedig a Szegedi Nemzeti Színházban játszották Juhász Katalin jelmezeiben és díszletei között a népszerű zenés komédiát. Pomádé király ruhái olyan jól sikerültek, hogy a május 25-i szegedi színházi gálán a rendező, Toronykőy Attila és a jelmezekért Juhász Katalin is megkapta a Dömötör-díjat. 

Így az idén tavasszal egyszerre két Dömötör-díjas jelmeztervező mutatkozhatott be a miskolci színészmúzeumban. Juhász Katalin MUMUSországa a földszinten, a szintén Dömötör-díjas Papp Janó ÁLOMDÍVÁK című tárlata pedig az emeleten kapott helyet. 

Papp Janó jelmezei (fotó: Dobos Klári)

Álomdívák egy színpadon

A szegedi születésű Papp Janó évekig szülővárosa színházának tagjaként dolgozott, az otthoni közönség elismerését bizonyítja, hogy nyolcszor kapta meg a ma már városi elismerésnek számító Dömötör-díjat.

Juhász Katalin jelmeztervei a Mumus előadásához

Igaz, volt is miért díjazni: több mint nyolcvan szegedi előadás – drámák, vígjátékok, operák, balettek – szereplői jöttek-mentek, éltek-haltak, énekeltek-táncoltak az általa megálmodott ruhákban. De szinte az összes budapesti és vidéki – így a miskolci – színházban is dolgozott, több külföldi produkcióban is részt vett. Közel félezer darabhoz – színpadi játékhoz, filmhez – több mint 10 ezer öltözetet tervezett. Ebben a szezonban Kesselyák Gergely karmester mint a Nabucco-előadás rendezője hívta Miskolcra Papp Janót, hogy tervezze meg a Verdi-opera jelmezeit, majd nem sokkal a nagyszínházi premier után a Színháztörténeti és Színészmúzeumban egy olyan különleges operabemutató kezdődött, ahol egy színpadon szerepel Donna Elvira és Gertrudis, Tatjana és Violetta, Dorabella és Melinda... Az ÁLOMDÍVÁK című kiállítás főszereplői olyan operahősnők voltak, akiket Papp Janó saját készítésű, korhű ruhákba öltöztetett. A 80 centiméter magas, egyedi tervezésű, mozgatható babáit fából faragta Sztancsik János – ennek ellenére azt kell mondanunk: nincsenek fából. Sugárzik belőlük a szenvedély. Megjelenésük, viseletük sok mindent elárul arról a korról, arról a környezetről, amelyben éltek. Még a „félbemaradt” mozdulatuk, fejtartásuk is segít abban, hogy megértsük például a Bánk bán történetéből ideidézett Gertrudis királyné kegyetlenségét vagy Melinda szomorúságát. A kiállítás megnyitóján Seres Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház művésze adta elő Musette keringőjét Puccini Bohémélet című operájából, azután pedig bármelyik kiállított operahősnő áriáját hallhatta a közönség archív század eleji felvételeknek köszönhetően… 

 Juhász Katalin jelmeztervei a Mumus előadásához

Egerek és gyerekek

A színészmúzeumi paraván mögé beférhet az egész Mumusország és    az operairodalom összes klasszikusa is. A foglalkozások alkalmával bábozhatnak itt a gyerekek is, és legutóbb itt volt a Rómeó és Margaréta című színházi történet ősbemutatója. (Mit ősbemutatója?! Világpremierje!) Hogy, hogy nem, de ennek a mesének a főszereplője is egy operaénekesnő! A darabbeli művésznő színházának rajongója pedig Rómeó, de nem a shakespeare-i hős, hanem csak egy kisegér. Mert Thália templomában is vannak ám egerek, és ők is lehetnek szerelmesek, esetünkben a zenés színház szerelmesei… A miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban akkor van csak igazán nagy cincogás, amikor Fabók Mariann színész, bábművész, a Rómeó és Margaréta című mesejáték szerzője bábjaival eljátssza ezt a vidám történetet. Ehhez az elsősorban óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánlott előadáshoz is kapcsolódnak foglalkozások. Ilyenkor a gyerekek is megmozgathatják a bábjátékszereplőt, készíthetnek papírszínházat, bemutathatják saját történetüket. Ha képesek a színház nyelvén megszólalni, biztos, hogy megértik a parafa dugónyi egerek cincogását és a fabábuk énekét is.

Fabók Mancsi bábszínháza (fotó: Dobos Klári)

 FILIP GABRIELLA