Alig egy évvel a halála - 2004. május 16. - után a berlini Filmmúzeum HAGYATÉK címmel rendezett kamarakiállítást a 91 éves korában elhunyt magyar származású színész-piruettkirálynõ, a táncakrobata fenomén Rökk Marika pályafutásáról.

Az elõzményekhez tartozik, hogy örököse, lánya, Gaby Jacoby bécsi színésznõ (aki Georg Jacoby - 1882-1964 - filmrendezõ, mentor és Rökk Marika elsõ házasságából született) negyvenezer euróért eladta gyors tempóban a hagyaték egy részét a német fõvárosnak.

A permanens pénzhiányban szűkölködő, pénztelenséggel megvert (!?) Múzeumot ezúttal a német lottóalapítvány kulturális részlege segítette ki - tisztes összeggel. A Baden bei Wienből érkezett dokumentációs anyag egy két részre osztott sarokívben, a vendégkiállítások sorozatában kapott helyet.

A fáradtszürke és hervadtrózsaszín az alaptónusa a helyiségeknek. A Múzeum saját gyűjteményéből válogatott néhány pompás, nagyalakú színes plakáttal, valamint többképernyős videoválogatásokkal próbálta dinamikussá, szórakoztatóvá tenni a tárlatot.

A fotók, képeslapok, műsorfüzetek, írásos dokumentumok, szerződések, díjak-kitüntetések, személyes tárgyak, bútorok, valamint az elmaradhatatlan sminkasztal tükörrel, fellépőruhák, csillogó fejdíszek, szteppcipők, cowboybunda csak egy töredéke a megvásárolt hagyatéknak. Az idő rövidsége és a financiális nehézségek miatt nem születhetett meg egy szakavatott katalógus sem.

Rökk Marika 1913-ban Kairóban született és kisgyermekkorában kezdett táncolni. Egészen fiatalon már fellépett a párizsi Moulin Rouge-ban s a New York-i Broadway színpadain.

Operettszínésznői bemutatkozása viszont a budapesti zenés színpadokon kezdődött, a harmincas évek legelején. Első filmjét is a magyar fővárosban forgatja (Kísértetek vonata, 1933). Kevés utalást találunk ebből a korai időszakából a kiállított anyagban. Egyelőre még feldolgozatlannak tűnik a magyarországi kezdet...

Németországi filmkarrierje az 1935-ben bemutatott Leichte Kavallerie (Könnyűlovasság) című, a cirkuszmiliőben játszódó játékfilmmel indul el. És ezzel egy egyedülállóan eredeti, sikerekben gazdag filmszínésznői pálya veszi kezdetét.

1945-ig több mint tíz filmmel a tarsolyában, elképesztő honoráriumokkal ő volt a dédelgetetten népszerű, sistergően temperamentumos énekes-táncos primadonna.

Egy amerikai revü szteppcsodája, megspékelve egy sármosan kihangsúlyozott magyar akcentussal. Vasakarattal, kitartó buzgalommal táncol-énekel és fürdik a sikerben.

Rökk németországi megjelenésének jelentősen "köszönhetjük" a magyarokról néha oly szerencsétlenül elképzelt TSCHIKOS, GULASCH, PUSZTA, PAPRIKA, ... délibábvilágot, álromantikus giccset.

Egy jellemző gazdasági adat az 1944-ben bemutatott Die Frau meiner Träume (Álmaim asszonya) című filmjéhez: 2,3 millió birodalmi márkába ("Reichsmark") került a film előállítása, amely három hónapi forgalmazás után nyolcmillió Reichsmark bevételre tett szert! Doktor Goebbels őrjöng a film "színvonaltalansága" miatt. Betiltással fenyegetőzik. Azonban a jól csengő pénzt azonnal át lehet utalni a hadiipar részére. - S közben tombol a második világháború, működnek a koncentrációs táborok...

Egy központilag jól elhelyezett vitrinben, a személyes dokumentumok között található Georg Jacoby és Marika Rökk üdvözlő, buzdító, együtt érző távirata 1944-ből a Führernek. A férj a nemzetiszocialista párt (NSDAP) tagja 1934 óta. Levelek, levelek és levelek "Heil Hitler" aláírásokkal...

1945 után egy jól felkészült akrobata biztonságával egyensúlyoz - mint a színpadon és a filmekben - Frau Jacoby. S mint a kortársak nagy többsége, így vall: "Nem politizáltam, nem tudtam semmiről, csak a hivatásomnak éltem..."

Németországban két évre eltiltják a nyilvános szerepléstől. Ausztria zöld utat enged a további pályafutáshoz. Férje, Jacoby is tovább tervezi, rendezi filmjeit és a művésznőt. 1947-től színpadi szerepléseivel ott folytatja, ahol 1944-ben abbahagyta, sőt 1948-tól ismét kamerák elé áll a Fregola, majd 1950-ben a Kind der Donau (A Duna gyermeke) című osztrák filmek főszerepében.

A forgatások mellett újabb operett-, musical- és filmslágereiből készült show-műsorával arat szédületes sikereket: Bécs, Berlin, München, Hamburg...

Egykori publikuma immár deresedve, de hűen követi fiatalságának ellentmondásos álomvilágát... Marikát...

A népszerű házaspár diadalittasan tér vissza az NSZK-ba, ahol 1951-ben elkészítik a Csárdáskirálynő Rökk Marikára átírt filmváltozatát.

Minden alkalmat megragad, hogy nyilvánosság előtt bizonyítsa kivételes tánctudását, sőt, egy Hormocenta nevű, számára kreált kozmetikai reklámmal évtizedekig ironikus beszédtéma az örökifjú művésznő.

1984-ben a müncheni Deutsches Theater hirdeti Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjét, amely Rökk Marika búcsúelőadása...

Váratlan meglepetés: Németh Sándor, a budapesti Fővárosi Operettszínház igazgatója 1992-ben meghívja a Marica grófnő átalakított címszerepére. Tizenhét előadást játszik, táncol-énekel fergeteges tempóban. Közel nyolcvanéves. Hetven év után először magyarul, magyar színpadon. A siker leírhatatlan, a kritikák fenomenálisak.

Még egy tragikus fel-, avagy lelépés azonban adatik életében. A Bunte című német bulvármagazin megrendítő paparazzifotókat hoz nyilvánosságra a Baden bei Wienben lévő villájának kertjéből a paróka nélküli, idős, beteg asszony támolygásáról.

Az utolsó vitrinben a rendszertelenül szortírozott nagyméretű borítékokban - szinte jelezve - feldolgozatlan dokumentációs anyagok hevernek szanaszét.

Még évekre lesz szükség, míg szakemberek minden elfogultság, előítélet nélkül helyére teszik, megfejtik a könnyű múzsa táncoló primadonnájának filmtörténeti helyét, jelentőségét.

KŐNIGER MIKLÓS