Fehér-sárga-drapp-barna-fekete - igen szép színvilágú a Fák közt, padon. Budapesti ligetek címû könyv, amelyet a közelmúltban a Liget Mûhely Alapítvány jelentetett meg. Az igényes kiadvány szövegét Horgas Judit írta és szerkesztette, egyedülállóan különleges fotóit Ács Irén készítette és e két mûfajt - mûvésznevén - René Margit varázsolta eggyé. Egy élményteli délelõttöt köszönhetek ez aprócska kötet olvasásának. Nem tudtam letenni, míg végére nem értem. Kedvcsinálónak, íme, néhány csemege a sokszínû olvasnivalóból:
"MARGITSZIGET. Száz évvel ezelőtt dr. Kern Béla nőorvos neje heveny rosszullétre hivatkozva lemondta a délelőtti egészségügyi sétát. Két unokaöccsével... már néhány napja a margitszigeti nagyszállóban időzött... Hívatták a szálló orvosát, aki alapos vizsgálat után úgy vélte, a vendég a hagymás, avagy forróbetegség néven ismert tífuszban betegedett meg... Dr. Magyarevits Mladen tiszti főorvos azonnal a szigetre sietett, hogy személyesen vizsgálja meg az esetet és gondoskodjék a további fertőzések megakadályozásáról... Megdöbbenve tudta meg, hogy a személyzet ugyanazt a törlőrongyot használja az edények és a mellékhelyiségek tisztogatására. Arra is fény derült, hogy a coctailbárban olcsó, ámde piszkos dunai jég kerül a poharakba. A portás megemlítette, hogy a sétában megszomjazó vendégek a park túloldalán vizet árusító asszonytól pár fillérért egy pohár hűs folyadékot vehettek. A portás saját szemével látta, hogy az asszony a Dunában meríti meg kannáját... A szállodában eluralkodó pánikhangulat rezgése bejárta az egész várost és belopakodik egy néhány hónapos csecsemő, a kis Rejtő Jenő bölcsőjébe is, aki gondosan elraktározza agyának rejtett zugaiban, hogy felnövekedve hitelesen írhassa meg a Vesztegzár a Grand hotelbent.
KÁROLYI KERT. 1769-ben Károlyi Antal ezredes szatmári főispán vásárolja meg, így kerül a Károlyiak birtokába. 1800 májusában, József nádor feleségének neve napján a tánctermet kétezer viaszgyertya világítja meg, a kertből akácillat árad, a leleményes pesti házurak a század vége felé ezért magasabb bért számítanak a kertre néző lakóknak... 1919. A szépséges Károlyi-kert arisztokratikus csendjét ma apró proletárok ujjongása veri fel. Az áprilisi aranyos verőfény nem unatkozik többé az elhagyottan kígyózó fehér utakon, margaréta helyett sok színes kicsi folt nyílik a frissen serkedt fű zöld bársonyában, sok színes kicsi pesti purdé, akikből egyszer biztos rossz keserű pesti jassz fejlődött volna az aszfalt porában, de itt a zöld gyepen, a tavasz ujjongó ünneplésében lelkileg, testileg egészséges ember lesz belőlük.
Nem lesz, a Tanácsköztársaság leverése után még jó ideig csendes a kert, csak 1928-ban vásárolja meg a főváros, akkor átépítik. A közfalakat lebontják, a harmincas évek elejétől újra látogatható, az egykori palotakertben hangversenyeket rendeznek, a palotában képtár nyílik, később megfordul itt a Baross szövetségtől a Pedagógus Szakszervezeten át a Lenin Intézetig sok mindenki, lesz Műszaki Könyvtár és végül Petőfi Irodalmi Múzeum, nevelődnek a keserű jasszok, kavarog az aszfaltpor az orchideák helyén..."
A közel két évszázadot bemutató könyv az említetteken kívül hangulatképet fest a Városligetről, a Vérmezőről, a Füvészkertről, a Tabánról, a Mechwart-ligetről, a Feneketlen-tóról, az Orczy- valamint a Múzeumkertről és a Népligetről. A múltbéli történetek egyike-másika ma is megeshetne. Horgas Judit mini esszéi egyszerre élvezetes olvasmányok és kultúrtörténeti ismertetők. Ács Irén felvételei nem csak hangulatkeltő illusztrációk. Emberalakok nélkül is sorsokat mesélnek. Líraiak és kifejezőek.
Szeretettel ajánlom mindenkinek ezt a szép kivitelezésű s igazi irodalmi és esztétikai élményt jelentő kötetet.
László Zsuzsa
