Egy mű továbbgondolása, átértelmezése akár Oscar-díjat is eredményezhet, mint a Péter és a farkas című Prokofjev-mű animációs filmként való feldolgozása esetében – egyáltalán, normális körülmények között a gondolkodás a művészetben (is) preferált érték.
Hogy hogyan gondolkodik egy ugyancsak elsősorban gyerekek számára dolgozó tervező a bábműfajról, erről is szól az Orosz Klaudiával, a Kolibri Színház művészével készült interjú.
Egyik legutóbbi munkája, a Nobel-díjas Selma Lagerlöf művéből készült A trollgyerek című előadás – amelyet díszlet- és jelmeztervezőként jegyez – a felnőttek számára is elgondolkodtató.
Gyerekközönséget, ifjú olvasókat céloz elsősorban Steven Isserlis zenei ismeretterjesztő kötete, a Miért csapott Beethoven a lecsóba? című is – Fittler Katalinnak épp ez ügyben vannak fenntartásai.
Két előadás kapcsán áttekintve a veszprémi Petőfi Színház repertoárját s elmúlt évadait, Stuber Andrea pozitívumként emeli ki, hogy a teátrum minden évadban 4‒5 előadást is kínál a nézők újabb nemzedéke, a gyerekközönségnek. Bár a Chicago című musical nem kifejezetten a tanulóifjúságnak készült produkció, jobbára diákok voltak a kritikus nézőtársai ez alkalommal, ahogy az már egy délutáni előadáson lenni szokott, A fizikusokra viszont egy potyanéző is beszemtelenkedett.
Két atomfizikus vitája révén a tudósok felelősségének kérdése vetődik fel a Koppenhága című Michael Frayn-darabban is, amelynek előadása a Rózsavölgyi Szalonban magyarországi bemutató. A Rózsavölgyi ezt követő premierje, a Válótársak Balikó Tamás utolsó rendezése. Hogy ne maradjon torzó, az előadás dramaturgja, Lőkös Ildikó segítette színre.
Házastársi, válótársi, emberi kapcsolatokról szól Mike Leigh darabja, az Abigail bulija is a Kamrában. A tömény egymás mellett elbeszélés nagymestere azonban Csehov. Cseresznyéskert című komédiáját Curkovic Iván beszámolója szerint némileg áthangolva,
Egy másik klasszikus, Molière Tartuffe-je nem is egyszerűen újrafordítva, hanem Parti Nagy Lajos „átköltésében” került színre az Örkény Színházban.
Zsámbéki Gábor Brechtet tiszteletben tartó Kurázsi mama-rendezése a magyar társadalom hidegháborús viszonyait elemzi szemléletesen.
Földes Anna e nem túl szívderítő közegben csak azért is pozitív példákat emel ki a kultúra területéről széljegyzeteiben, például Pálos Hanna Kattrin-alakítását a Kurázsi mamából, s a Kvartett című Spiró-darab Pesti színházi előadását, amely érzékletesen ábrázolja a társadalom egy nem elhanyagolható rétegében a rendszerváltást követően működő tudattartalmakat.
Szűcs Katalin Ágnes
